Tradicionális csabai ételek jelennek meg a füzetben

Opauszki Zoltán elnök elmondta, a helyi turisztikai egyesület 4 millió forintot nyert az Agrárminisztériumtól egy pályázaton. A projekt azt a cél fogalmazta meg, hogy mutassák be a tradicionális csabai konyha ételeit. Emlékeztetett:

korábban együttműködési megállapodást kötöttek a városvédőkkel és városszépítőkkel, valamint a hagyományőrzőkkel, hogy a vendéglátásban erőteljesebben lehessenek jelen a hagyományos helyi ételek.

Régi receptek után kutattak, és ezekből ad válogatást a most kétezer példányban megjelentetett, 36 oldalas Csabai receptfüzet, amit eljuttatnak a szolgáltatókhoz, az érdeklődőkhöz.

Hogy miként kell elkészíteni az ételeket, azokról nagyjából egyperces videókat készítettek, amelyek megfelelnek a mai kor követelményeinek. A helyszín biztosításában, a sütésben és főzésben a Veszely Csárda csapata, illetve a korábban az Év séfjének is megválasztott Barna Ádám volt a segítségükre. A videókkal marketingkampányt indítanak, hogy hírét vigyék a csabai gasztronómiának. Kiemelte: a gasztro- és kulturális turizmusra építhet Békéscsaba.

A Csabai receptfüzet előszavát Barna Ádám írta, abban helyet kapott a szilvalekváros kifli, a kolbászos kifli, a tepertőkrém, a brindzás pogácsa, a burgonyaleves tojással és kolbásszal, a kiszelyleves, a böllér leves, a brindzás haluska, a brindzás kolbászos sztrapacska, a csabai töltött sertéskaraj, a hagymás vér, a langyos nyári töltött káposzta, a disznótoros, a cigányka, a bobájka, valamint persze a csabai kolbász, a csabai kisüsti pálinka és a csabagyöngye bor.

Az Árpád Pálinka főzőmestere, ifjabb Nagy Árpád elmondta, a pálinka gasztronómiai élményt nyújt, és az itallal kiegészítve még élvezetesebbek az ételek. Főleg szilvából, de sajmeggyből, szőlőből és fekete berkenyéből készült pálinkákat is ajánlottak a füzetben az ételek mellé.

Szombaton haluskát, keresztelőn herókát ettek

– Bár a történetírók szerint nincsenek különleges csabai ételek, igenis vannak – kezdte Ando György. A békéscsabai múzeum igazgatója elmondta, Munkácsy Mihály visszaemlékezései szerint szombatonként nudlis tésztát ettek, ami a brindzás haluskát jelenti.

A szlovákoknál ez a sztapacska, az viszont krumplival készül. Ando György megjegyezte, a Csabára 1718-ban érkező szlovákok nem is hozhattak magukkal burgonyát, mivel az csak később, Mária Terézia és II. József idejében jelent meg a térségben.

Az igazgató beszélt többek között a kiszelylevesről, aminek két változata van, az eredeti a savanyú káposztaleves, az újabb pedig a mozgócskaként ismert disznótoros leves. Szólt a herókáról, a javarészt keresztelőre készített csörögefánkról, ami báró Harruckern János György kedvence volt.