Megszépült feszületek várják a Csabaszabadi felé közlekedőket

A település határában, egy fa árnyékában lévő keresztnél találkoztunk a Szelekovszky családdal. Idősebb Szelekovszky László és fia neve nem ismeretlen a megyében, hiszen számos kopjafa és kereszt került már ki a műhelyükből. Ezúttal ifjabb Szelekovszky László és az ő fiainak keze alatt kaphattak új külsőt Csabaszabadi keresztjei.

– A település határában lévő alkotás fa részeit cseréltük ki, és fa kerítést készítettünk a karókon áthúzott drótkerítés helyett. A munka előtt mindig egyeztetünk a fűrészessel, hogy milyen fája van éppen. Most vörösfenyője is volt. Kivágta, mi méretre gyalultuk, utána összerajzoltuk és összecsapoltuk a függőleges és a vízszintes ágat. Végül összeragasztottam, lecsiszoltam és összemartam az éleit a keresztnek

– részletezte a fafaragó.

– A téglákat pedig lemosta az eső, így azokat is szépen a helyükre illesztettük. A fém részek viszont megmaradtak, a felső lemez, a felirat, a virágtartó és a Krisztus-szobor is a régi – tette hozzá ifj. Szelekovszky László, aki fiaival, Bazsival és Lackóval együtt dolgozott a kereszten.

– A fiúk is besegítettek. Ügyesek nagyon, bár mindkettőjük más irányban ment tovább, ők is éppúgy szeretnek fával dolgozni, mint édesapám és jómagam – árulta el. Ifjabb Szelekovszky László ugyanis, a fafaragás mellett asztalosként dolgozik.

– Édesapámnak viszont nem ez a szakmája, ő autodidakta módon tanulta ki a fával való munkát. Egykor tagja volt a Körösmenti Fafaragó Stúdiónak is, amely a régi KISZ-táborban működött. Többek közt a gyulai várjátszóteret is ők készítették. A mai napig nagy becsben tartom azt a fotót, amely a stúdióban készült rólunk, ahol kisgyerekként édesapám mellett állok, farmersapkában, a gerendák között. A képen is látszik, hogy mennyire elvarázsolt a fa illata – mesélte.

A másik munka során a Csabaszabadiban 2009-ben felállított keresztet szépítették meg, melyet akácból készített az édesapja.

– Ennél a keresztnél a felületet kellett rendbe rakni. Bepuhultak a korai pászták, és redős lett a felület. Először gyaluval és csiszolóval átcsiszoltuk, majd apu írását is átvéstem. Szoktam mondani, hogy a fa, akárcsak a bőr, kiszárad, vagy ha túl sok víz éri, megszívja magát. Éppen ezért ápolnunk kell. Ha ez elmarad, a kültéri fa idővel szürkülni kezd – árulta el a szakember.

Akácból készül a jó székelykapu

– Az asztalosmunkát is szeretem csinálni, de számomra a keresztek, kopjafák és székelykapuk készítése az igazán szép munka. Ezekhez valahogy másképp áll neki az ember. Ráadásul egy székelykapu készítésekor egy kicsit asztalosnak, ácsnak, fafaragónak, sőt még kőművesnek is kell lennie az embernek – avatott be ifj. Szelekovszky László.

Hozzátette, a kültéri alkotásoknál rendkívül fontos, hogy milyen fával dolgozik az ember: a szabadtéri szobrok keményfából készülnek, az akác és a tölgy a leggyakoribb. – Közülük is az akác a legjobb, mert az az egyetlen fa, ami keresztvágásnál sem tud úgy elkorhadni, mint a többi fafajta – részletezte.

Majd édesapja vette át a szót, aki elmesélte, hogy Csabaszabadi egyik keresztjével szemben volt az egykori Beliczey-kastély bejárója.

– Bal oldalt volt a kereszt, jobbra pedig a jegenyefákkal szegélyezett út terült el. Az élére rakott nagy méretű téglaút homokkal volt leterítve. Mikor megérkezett a család, vagy a vendégek, jött az udvaros, és eltüntette a nyomukat. Sajnos azóta a téglákat felszedték, és ma már egy árok van az út helyén – mesélte.