2021.08.28. 06:55
Mi köze az olimpiai aranyaknak a szentandrási vízlépcsőhöz?
A tokiói olimpián kimagaslóan szereplő magyar kajak-kenu válogatottnak két olyan tagja is volt, aki a sportágával Békés megyében ismerkedett meg, az első csapásokat a Hármas-Körös valamely holtágában tette meg. Tótka Sándor és Bodonyi Dóra talán nem is tudja, hogy későbbi sikereinek megalapozása egy majd’ nyolc évtizeddel korábbi óriási beruházásnak köszönhető: az 1942-ben átadott Békésszentandrási vízlépcsőnek – fogalmazott lapunknak dr. Goda Péter vízépítő mérnök.
Békésszentandrás, 2011. május 19. A békésszentandrási duzzasztómû a Hármas-Körösön. A mûemléki védelem alatt álló duzzasztómû mellett megközelítõleg 2,7 milliárd forintból két megawatt teljesítményû vízi erõmû épül, amely éves szinten 8,6 gigawattóra villamos energiát termel majd. A 2 darab Kaplan turbinás erõmû beruházása a tervek szerint júniusban kezdõdik és várhatóan 2012 õszére befejezõdik. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Fotó: Ujvári Sándor
A jelen időszakban, s remélhetőleg még hosszú távon működtetett szentandrási létesítmény – eredetileg és természetesen – nem sportcélok kielégítésére épült. Mint dr. Goda Pétertől megtudtuk, a fő cél az öntözés biztosítása, illetve a Körösök hajózhatóvá tétele volt. A Hármas-Körös vízszintjének megduzzasztásával több tízezer hektárnyi terület vált öntözhetővé, a vízrendszer pedig Körösladányig, illetve Békésig lett hajózható.
Hogy mennyire fontos is volt ez az építmény az egész Alföld számára, jelzi: Horthy Miklós kormányzó, Kállay Miklós miniszterelnök, Tasnádi Nagy András, a Parlament elnöke, valamint a kormány további öt minisztere is jelen volt az 1942. október 15-ei átadáson. Csongrádról a Megyer nevű gőzössel érkeztek meg Békésszentandrásra az ország legmagasabb rangú vezetői, hogy azután méltó ünnepség keretében adják át az alig két hónapja hősi halált halt Horthy Istvánról elnevezett objektumot.
Teljes Békés megye területén szélsőséges aszályhelyzet uralkodik, melynek katasztrofális hatásait a tiszai vízátvezetések segítségével a Körösök duzzasztóművei mérséklik, beleértve természetesen a Békésszentandrási vízlépcsőt is. A mai állapot menthető, ám azt is tudni kell: ha huzamosabb ideig tart a szárazság, bizony baj lehet… Sorolhatnánk persze a duzzasztások megannyi előnyét, hiszen nélküle nem lennének értékes természetvédelmi területek, elképzelhetetlen lenne a rizstermelés és a haltenyésztés, helyenként az energiatermelés. Nem léteznének horgászparadicsomok és nem lenne lehetőség a vízisportok kiterjedt gyakorlására sem!
A Körösök vízlépcsőzése és a mentett oldali holtágak folyamatos vízpótlása nélkül tehát a Szarvason született és Békésszentandráson sportolt Bodonyi Dóra talán sohasem lehetett volna olimpiai arany- (a kajak négyessel) és bronzérmes (Kozák Danutával párban), a Gyomaendrődön nevelkedett, 200 méteren kajakban olimpiai bajnok Tótka Sándor pedig nem mondhatná el magáról: ha Usian Bolt a világ leggyorsabb embere a szárazföldön, akkor ő ugyanez a vízen…
A vízlépcsőről korábban múltidéző rovatunkban emlékeztünk meg, ahol régi videókon keresztül mutattuk be annak építését:
https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ot-even-at-epult-a-bekesszentandrasi-duzzaszto-3489184/
