A Békés megyei összetartozást ünnepelték idén is a főtéren

A Békés Megyei Károlyi-huszár és Honvéd Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjainak felvonulásával, lövéseivel indult a rendezvény. Mayerhoffer Miklós elnök elmondta, bemutatták azt, hogy miként vonultak annak idején a honvédek, hogy miként harcoltak. A korhű, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakát megidéző egyenruhákat, fegyverzeteket pedig fel is próbálhattak, kézbe is vehettek is az érdeklődők, ezek közül érdekesség volt az elöltöltős muskéta és a szablya. A régi korok vitézei mellett jelen voltak a maiak is, így a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ és a honvédség munkatársai.

Miközben a dévaványai hagyományőrző nők szemet, szájat és orrot gyönyörködtető lekváros kifliket és kürtős kalácsokat sütöttek a Szent István tér egyik oldalán, a másik végén a népművészeti egyesület tagjai mesterségek bemutatóival, kiállításokkal várták a látogatókat, a gyermekeket pedig játszóházzal, kreatív játszótérrel – nagy tetszést aratott a teknőbe öntött kukorica és a csuhé –, valamint kosaras körhintával. Emellett rengeteg érdeklődőt vonzott Békéscsaba főterére a több mint félszáz kiállítót felvonultató kézműves vásár és termelői piac.

Mézzel és méhészeti termékekkel érkezett Újkígyósról Almásiné Andó Éva, köztük vegyes- és facáliamézzel – ami az akáchoz hasonló –; valamint csokoládéval, levendulával, citromfűvel vagy aszalt gyümölcsökkel ízesített mézzel. Virágpor is volt a kínálatában, amiről elmondta, hogy remek ásványi anyag- és vitaminforrás, fogyasztható önmagában, de akár joghurtba, teába keverve is. Úgy véli, egyre többen keresik a mézet a boltok helyett közvetlenül a termelőknél.

A gyulai Izsó-Szabó Emese drótból készült ékszereket vonultatott fel, így gyűrűket, csuklódíszeket, különféle fülbevalókat, medálokat, nyakékeket, sálfogókat, cipő- és táskadíszeket. Elmondta, hogy mind a technika, mind a formai kivitelezés saját ötletből született, és kiemelte, hogy a vagy nyolcvanféle színű drótból készült ékszerek allergénmentesek. Ez azért fontos, mert egyre többen vannak, akik fémérzékenyek és például aranyat sem viselhetnek, ezek viszont bátran használhatók.

A csabacsűdi Nyemcsokné Skorka Márta gyógynövényekből és gyümölcsökből készült szörpöket, valamint hidegen sajtolt, immár bio minősítést kiérdemelt olajokat hozott. Elmondta, hogy az alapanyagokat, a gyümölcsöket saját maguk termesztik és kézzel szedik, és hogy a szörpöket nem sűrítményekből készítik, ennél fogva komoly gyümölcstartalommal bírnak. Mindenféle szörp volt a pulton – citromfűtől meggyig –, és különlegességként vasbornak megfelelő csodabogyószörpöt is kínált.

Csak természetes alapanyagokból készült, adalék-, illetve a környezet védelme érdekében csomagolásmentes szappanok sorjáztak a békéscsabai Tóth Lászlónénál. Elmondta, hogy a gyógynövényeket saját maguk termelik, és a szappanok hasznosak mindenféle bőrprobléma esetében, így ekcémára vagy pattanásra is használhatók. Úgy véli, az illatnál sokkal fontosabb az, hogy hatásosak legyenek a termékek, amelyek között voltak ránctalanító vagy éppen fogkrémek is.

Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke elmondta, a megyei önkormányzat immár hatodszorra rendezte meg a Megyenapot, a Békés megyei összetartozás ünnepét Békés megye szívében, a békéscsabai főtéren. A koronavírus-járvány miatt most nem a maga teljességében, hiszen a színpadot és a koncerteket elhagyták azért, hogy bárki részt vehessen az eseményen, illetve, hogy a létszámot se korlátozzák. Úgy véli azonban, hogy ettől függetlenül megjelent így is mindaz, ami miatt életre hívták a programot. Hangsúlyozta: hat éve, Békés megye újraszervezésének 300. évfordulóján döntöttek úgy, hogy meg kell mutatni a nagyközönség számára azt a sokszínűséget és azokat a kincseket, amelyek jellemzik Békés megyét. Kiemelte: a sokszínűségből az elmúlt három évszázadban egység született.

Tizenöt értékkel bővült a megyei tár

Egy sátorban izgalmas, a mai kornak és elvárásoknak megfelelő módon, 3D-s videók segítségével mutatták be a megyei kuriózumokat. Az elmúlt időszakban tizenöt különlegesség került be a Békés Megyei Értéktárba, ennek apropóján kaptak oklevelet az értékek felterjesztői és tulajdonosai a rendezvény elején.

Elhangzott: felvették a megyei értékek közé dr. Tóth Elek endrődi születésű szilvanemesítő munkásságát; a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot; Apor Vilmos munkásságát; a mezőkovácsházi Duma' Színházat; a Békés megyei szűcshímzést; a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyűjteményét és tevékenységét; a történelmi Magyarország mértani közepének szarvasi emlékhelyét; Molnár-C. Pál festő és grafikus munkásságát, illetve a battonyai Molnár-C. Pál Emlékházat; a kis-sárréti karikás ostort; a Szarvasi Vízi Színházat; a gyulai Százéves Cukrászdát; a Gyulai Várfürdőt; a gyulai Kapus-hidat; a szarvasi szárazmalmot; valamint dr. Mosonyi Emil munkásságát és a gyulai Tájvízházat.

Megjelent mindaz, ami összeköt minket

A megnyitón a megyei kormányhivatal igazgatója, dr. Krizsán Anett elmondta, csodálatos kiállításokkal találkozott a békéscsabai főtéren. Úgy véli, a koronavírus-járvánnyal terhelt elmúlt másfél év bebizonyította, hogy mekkora értéket jelentenek és mennyire fontosak a hagyományok, és ezek hiányoztak is az emberek életéből, mint ahogy az is, hogy önfeledten szórakozva együtt lehessenek.

Kiemelte: a magyar nemzet sajátossága az egység, amely nemcsak a családok, a települések és az ország, de akár a megye szintjén is megjelenik. Aláhúzta: az egység erőt jelent, a szétszórtság pedig gyöngeséget.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő büszke Békés megyéről beszélt, valamint arról, hogy a Megyenapon láthatók mindazok az értékek, amelyek összekötöttek minket a múltban, illetve összekötnek minket a jelenben és majd a jövőben is. A megnyitón részt vett Szarvas Péter és Varga Tamás, Békéscsaba polgármestere és alpolgármestere is többek között.