Az emberi sorsokra is kíváncsiak voltak egy felmérés során Békésen

A terepkutatást dr. Kotics József intézetigazgató, Gulyás Klára egyetemi oktató és hat egyetemi hallgató végezte öt napon keresztül, múlt szombattól e hét szerdájáig Békésen – tudtuk meg dr. Szilágyiné Morár Ildikótól, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszó kommunikációs vezetőjétől a felméréssel kapcsolatban megtartott sajtótájékoztatón. Mint elmondta, a Cigány Módszertani és Kutató Központot 2012-ben alapította meg az MPE OCM, és a szervezet, valamint az egyetem kapcsolatának köszönhetően valósult meg a békési kutatás. Gulyás Klára elmondta,

nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a kurzusokon elsajátított elméleti tudást a hallgatóik a gyakorlatban, terepgyakorlatokon is hasznosítsák. Mint kiemelte, a békési helyszín kiválasztásában két fontos szempont befolyásolta őket.

Surman Lászlóval, az MPE OCM Cigány Módszertani és Kutató Központjának igazgatójával több éves szakmai kapcsolatban állnak. Ugyancsak lényegesnek számított az is, hogy mind dr. Kotics Józsefnek, mind Gulyás Klárának a legfontosabb kutatási területe a magyar-roma együttélés, a felzárkóztatás-politika és a különböző neoprotestáns kisegyházak szerepének vizsgálata a romák és a mélyszegénységben élő emberek társadalmi integrációjában. Békésen pedig egy szükséglet- és igényfelmérést végeztek a helyi roma családok körében.

A szakember hozzátette, a pünkösdi egyházhoz hasonlóan rendkívül fontosnak tartják az érintettek bevonását a különböző fejlesztésekbe. – Egy fejlesztés akkor lehet sikeres, ha az érintettek már a tervezési folyamatban is részt vesznek – folytatta a gondolatot. – Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem az integrációs programokat generáló szervezetek vagy intézmények mondják meg, hogy mire van szükségük az itt élőknek, hanem a családok fogalmazzák meg, hogy milyen beruházások lennének fontosak a területen. Mint megtudtuk, a felvett adatok digitalizálása a felmérést követően kezdődött el, és a kész adatokból egy tanulmány fog készülni. Dr. Kotics József elmondta,

az antropológia sajátos tudomány, amelynek egyik lényege, hogy kutatásaik során bemennek az emberek közé, interjúkat készítenek, meghallgatják őket, a személyes történeteikre is kíváncsiak.

– Ahhoz ugyanakkor, hogy a kutatás tudományos alapú legyen, szisztematikusnak kell lenni – tette hozzá. – Munkánk fő színtere a Párizs telep volt, de jártunk más, romák által lakott városrészen is. Mind a 120-130 itt található háztartást felkerestük, és egy-egy nagyon hosszú kérdőívet vettünk fel az életkörülményekre, a lakhatási körülményekre, a családi bevételekre, az infrastruktúrára, az igényekre, a fejlesztésekre vonatkozóan, de volt ezek mellett még egy hangsúlyos szál, a vallás, a megtérés.

Hangsúlyozta, azt látják, hogy a településrészen élő emberek életében nagy jelentőséggel bír a pünkösdi és a baptista egyház, valamint a Hit Gyülekezete. – Akik újjászülettek az egyházba való betérés révén, azoknak megváltozik az élete, megváltozik a gondolkodása – mondta, majd kiemelte, interjúkat készítettek megtért emberekkel, korábban nagyon durva életformát élőkkel és olyanokkal, akik életében nem okozott ilyen látványos változást a hit, mégis döntő jelentőségű volt számukra a megtérés. Szólt arról, hogy a helyiek nagyon kedvesek, nyitottak, együttműködőek voltak.

Élnek a fontos kapcsolatok

Dr. Kotics József elmondta, munkájuk révén sok szegregátumban járnak, Békésen ugyanakkor nem látják azt az elképesztő távolságot a többségi társadalom és a romák között, mint több más helyen. – Vannak munka-, személyi és rituális, vallási kapcsolatok, amelyek megakadályozzák, hogy a terület gettóvá váljon – hangsúlyozta. Kiemelte, a felmérésből nyilvános szakmai anyagok készülnek, amelyek tapasztalatait helyben felhasználhatják. Az interjúkból pedig portrédokumentumfilmeket állítanak össze.