Saját kezűleg újítják fel templomukat az ecsegfalviak

Mintegy húsz ecsegfalvi gyűlt össze péntek reggel a Jézus Szíve templomnál, hogy annak belső terét felújítsák. A vállalkozó szellemű helyiek szakmai tudásukat, szabadidejüket, energiájukat és eszközeiket adták a nemes célért.

Galambos István polgármester a helyszínen elárulta, a templom felújítása onnan indult, hogy a Dévaványai Szent Anna Plébánia eladta a közelében álló épületét, amelynek árát felajánlották az alapanyagok beszerzésére.

Az érte kapott kétmillió forint azonban nem bizonyult elegendőnek a renováláshoz úgy, ha abból még munkadíjat is kell fizetniük.

Ezért immár a település életében sokadjára úgy döntöttek, a lakosság összefogását kérik a szakmunkát illetően. Részletezte, a felújítás a templom belső tereit érinti, amit 250 négyzetméteren burkolnak újra a fent említett összegből, illetve az önkormányzat állja a falfestést és az ahhoz szükséges munkaerőt.

Hangsúlyozta, a Jézus Szíve templom különleges épület az ecsegfalviak számára, hiszen számtalan emlékük fűződik hozzá, ráadásul 1950-ben került fel rá a kereszt, amikor a települést mai nevén bejegyezték.

A pénteki napról kifejtette, az összefogás olyannyira jól működik a templommal kapcsolatban, hogy már a délelőtt folyamán felszedték a régi aljzat többségét. Hozzátette, a helyi kifőzdében pedig paprikás krumpli készül ebédre a segítőknek, amit Rabi Istvánné és Márki Szilárd ajánlott fel.

Tóth József, az egyik önkéntes munkaerő a felújítás közben elmondta, szeretett templomukra már igencsak ráfért a felújítás, amire most a plébániától kaptak pénzt. Hozzátette, ő maga hosszú évekig dolgozott asztalosként, illetve üvegezett is, ezért úgy gondolta, jól jöhet a szakmai tudása a munkálatoknál. Hangsúlyozta, azért szívügye a helyreállítás, mert úgy gondolja, Ecsegfalvának is szüksége van egy szép és stabil templomra, aminek tornyáról már messziről lehet érzékelni a települést. Révai István elárulta,

a templom építésénél egykor édesapja is jelen volt, ezért a felhívást meglátva úgy gondolta, ő is segít megőrizni apja egykori munkájának értékét. Ráadásul biztos abban, hogy ősei is ezt tennék a helyében azért, hogy a fiataloknak is szép temploma lehessen Ecsegfalván, ami összetartozásukat erősíti.

Hozzátette, számára sem ez az első alkalom, amikor egy közösségi épület felújításához csatlakozik a településén, hiszen jelen volt fiatalon a helyi óvoda építésénél, majd az általános iskolánál villanyszerelőként, később pedig a művelődési ház, majd az iskola tálaló konyhájának felújításánál is.

Végül elmondták, mindig szívesen vesznek részt olyan tevékenységben, amitől Ecsegfalva tovább épül és szépül. A polgármester pedig hozzátette, nagy öröm számára a lakosság összefogását látni, hiszen ezáltal tudnak olyan dolgokat megvalósítani a településen, amikre egyébként nem lenne keret. Ráadásul ezen építkezések és felújítások még jobban összehozzák az embereket, hiszen közös célokat és élményeket kovácsolnak.

Czank Gábor plébános kezdeményezte a felújítást

Czank Gábor gyomaendrődi plébános elmondta, már a 70-es évek eleje óta nincs helyben élő pap Ecsegfalván, ahová egy ideig Dévaványáról járt át valaki misét tartani, majd onnan is „kiköltözve” manapság Gyomaendrődről járnak hozzájuk megtartani az alkalmakat. Tehát az egykori plébánia épülete régóta elhagyatott volt, majd látva a templom felújítandó állapotát, úgy gondolta, az épület árát abba kellene fektetni. Alapzata ugyanis régi, homokba fektetett járólapokból állt, ami már-már balesetveszélyes is volt.

Galambos Istvánnal a teendőket átbeszélték, majd az összefogásra való felhívás mellett döntöttek, ami végül sikeres volt. Visszatérve a templomra elmondta, sorsa sokáig mostoha volt, hiszen a háború alatt kezdték építeni 1942-ben, és évekig nem engedték felszentelni, helyette például raktárnak használták. A helyiek pedig sokat harcoltak érte, hiszen azért építették, hogy templom legyen. De máig küzdenek érte és szeretik, ami most a felújításnál is látszik.