Átadták a nyomdászok korszerű tanműhelyét Békéscsabán

A szakképzés megújítását célzó stratégiának három pillére van – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné.

Egyrészt fontos, hogy az oktatók bérét fejlesztették, értékelve a munkát és a változáshoz való hozzáállást is; valamint, hogy a diákok számára motivációként ösztöndíjat vezettek be. Másrészt rendszerszintű fejlesztésre volt szükség, a képzések összehangolására, így indult el a technikusképzés. Harmadrészt lényeges, hogy megfelelő, 21. századi környezetet teremtsenek.

Kiemelte,

Békéscsabán mind a három pillér megvalósult, tehát egy komplex és szimbolikus fejlesztés jött létre.

A nyomdaipari tudás- és képzőközpont lehetőséget teremt arra is, hogy az egész iparágat fejlesszék. Számítanak a gazdasági szereplőkre, akik művelik a szakmát, hiszen nélkülük nem lehet továbblépni, ezért hozták létre az ágazati készségtanácsokat. Aláhúzta: a szakképzésben van a jövő.

Szarvas Péter polgármester hangsúlyozta,

a Modern Városok Program nemcsak ötletek születnek, hanem hasznos fejlesztések valósulnak meg, összefogva a város partnereivel. Példaként sorolta a komplex energetikai programot vagy a Munkácsy-negyedet is.

Most a békéscsabai oktatásba, szakképzésbe fektettek be 2 milliárd forintot.

Ismertette: modern tanműhelyet alakítottak ki 700 millió forintból, azt a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel 1 milliárd forintból, illetve a kollégiumot ugyancsak megújították 300 millió forintból.

Így megfelelő hátteret teremtettek ahhoz, hogy több fiatal válassza a középiskolát.

Jelezte: a nyomda- és csomagolóanyag-ipar komoly hagyományokkal bír a városban, bizonyította is, hogy egy időt és válságot álló ágazat.

– A szakképzés a gazdaság miatt folyamatosan változik, egy képet mutat a munkaerőpiac jelenéről és jövőjéről egyaránt – mondta Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum (BSZC) főigazgatója. A BSZC választ ad a kihívásokra, egyedi megoldásokat nyújtanak a kis-, közép- és nagyvállalkozásoknak egyaránt. Most a vállalkozói igények, a kormányzat és az önkormányzat szándéka egy épületben és egy eszközparkban, a nyomdaipari tudás- és képzőközpontban jelent meg.

Hangsúlyozta,

hogy Európa legmodernebb intézménye, tanműhelye jött létre, ahol a korszerű infrastruktúra párosul a tudással, az elérhető legmagasabb szintű képzéssel, így – mint fogalmazott – a feladat mindenki számára világos.

Együttműködnek a vállalkozásokkal és a felsőoktatási intézményekkel is, tehát a diákoknak kiszámítható és többirányú lehetőséget nyújtanak. Bár hiszik, hogy Békéscsaba a nyomda- és csomagolóanyag-ipar fellegvára, az egész ország iparát szolgálnák.

Világszínvonalú képzést nyújtanak

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő sorolta, hogy a Modern Városok Program keretében épül az M44-es – hamarosan átadják a Tisza folyón átvezető szakaszt –, készül Békéscsabán a Fürjesi út, amely nyugatról kerüli el a várost, zajlik a komplex energetikai program, megújult a közvilágítás. Közben újabb elemekkel is bővült a sokszínű program, 7 milliárd forintból építenek és újítanak fel utcákat. A legfontosabb projektek egyike a Modern Városok Program keretében belül azonban a nyomdaipari tudás- és képzőközpont megvalósítása volt.

– A fejlesztések mindegyike a békéscsabaiakat szolgálja, mint ahogy ez is, sokféle szempontból – folytatta. Ugyanis a leendő szakemberek számára világszínvonalú képzést nyújtanak, a tanműhelyet a legkorszerűbb technológiával szerelték fel. Elmondta, hogy közben a szakképzés és a felsőoktatás között megnyílt egy kapu, a Gál Ferenc Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése révén Békéscsabán elindult a mérnökképzés. Kitért arra, hogy Békéscsaba a nyomda- és csomagolóanyag-ipar fellegvára, fontos a végzett fiatalok megtartása.