Húsz éve segíti a lisztérzékenyek életét a békéscsabai csoport

– Húsz év egy egyesület életében nagyon hosszú út. Mi volt az első lépés az önök útján?

– Mi a közvetlen családban hárman vagyunk liszt- és tejérzékenyek. Körülbelül húsz éve elkezdtünk beszélgetni arról, hogy jó lenne alapítani egy csoportot, klubot azoknak, akik hasonló cipőben járnak, mint mi. Így született meg az akkor még csak néhány főt számláló Lisztérzékenyek Békés megyei Közhasznú Egyesülete 2001-ben, Mezőmegyeren, az Arany János Művelődési Házban. Később ebből lett a Csabagyöngye Kulturális Központ Lisztérzékenyek Békéscsabai Csoportja.

– Milyen célkitűzéseket fogalmaztak meg?

– Abszolút segítői céllal alakult az egyesület, olyanokra is koncentráltunk, akik éppen a kórházból jöttek ki azzal szembesülve, hogy gluténérzékenyek. Rájuk komoly kihívás vár, hiszen egy életük végéig tartó diétát kell betartaniuk. Ebben a diétában tilos enni búza-, árpa-, rozs-, zab-, gabonaféléket. Elsőre azonban nehézkes nekik tájékozódni, mi megismertetjük velük azt, hogy mit lehet fogyasztani (például kukorica, burgonya, rizs) és a felhasználható lisztek fajtáit. Mivel sikér (glutén) nincs ezekben a lisztekben, nem is olyan egyszerű velük dolgozni.

– Ez első hallásra nagyon nehéznek tűnik...

– Igen, valóban nehéz, főleg a kenyérsütés, de meg lehet tanulni. Főzésnél lehet sűríteni például rizsliszttel, amivel nagyon finom almaszószt és krumplifőzeléket lehet készíteni. Figyelni kell azonban nagyon a keresztszennyeződésre, saját háztartásomban például számomra külön palacsintasütőt, tepsit tartunk. Ha például búzalisztből készítek fánkot, vagy lángost a férjemnek, akkor azokat is külön edényben csinálom meg, a dagasztásnál például maszkot is teszek fel, mert nagyon érzékeny vagyok.

– Küldetésükhöz kapnak külső segítséget?

– Szerencsére jó kapcsolatot ápolunk a Békés megyei gasztroenterológusokkal, dietetikusokkal, akik megalakulásunk óta támogatnak minket mindenben. Szintén remek kapcsolatról számolhatok be a gluténmentes élelmiszergyártókat illetően, akikhez évente, egy-egy szakmai kirándulás keretein belül el is látogatunk.

– Hogyan látja a helyi lisztérzékenyek helyzetét a diétát illetően? Az üzletek polcain megtalálnak mindent?

– Húsz éve még nem volt ilyen bőség, kánaán, akkor nehéz dolgunk volt. Mára azonban Békéscsaba és a nagyobb városok boltjai, patikái nagyon jól el vannak látva a diétához szükséges ételekkel, alapanyagokkal, igaz, csillagászati árakkal találkozunk. Amíg egy kilogramm búzaliszt 2-300 forint, addig a gluténmentes liszt, lisztkeverék 1000-2000 forint között mozog. Egy negyven dekagrammos, lisztérzékenyeknek készített kenyérért elkérhetnek akár 1200 forintot is.

– Hogyan működik a közösség, milyen visszajelzéseket kapnak?

– Általában havi szinten tartunk a Csabagyöngye Kulturális Központban foglalkozásokat, sütődélutánokat, és már Lisztérzékenyek Békéscsabai Csoportja néven tevékenykedünk 50 fős létszámmal. A tagok között megfordul található gyerek és felnőtt is, ugyanis a lisztérzékenység nem korhoz kötött. Muszáj odafigyelni, mert ha nem tartják a diétát rendesen, a lisztérzékenység többek között vékony- és vastagbélrákhoz, a máj megbetegedéseihez is vezethet. Szerencsére nagyon jó az összetartás, a csoporttagok visszajárnak hozzánk, figyelnek a diétára. Lelkesek a tagok, folyamatos a receptcsere és nagy sikert aratnak a sütődélutánok is. Ezt szeretnénk folytatni a továbbiakban is.

Megünnepelték a jubileumot

A Békéscsabai Lisztérzékeny Csoport az elmúlt hétvégén gyűlt össze a Csabagyöngye Kulturális Központban, ahol egy születésnapi vacsorán ünnepelték meg az évfordulót. A disznótoros vacsorát zene kísérte, az estről nem maradhatott el a gluténmentes születésnapi torta és a tombola sem.

– Már készülünk a novemberre is, amikor szervezünk egy egészségdélutánt, ahol bioboltosokkal, alternatív gyógymódokat kínáló szakemberekkel tervezünk beszélgetni – árulta el hírportálunknak Hrabovszki Györgyné Marika.