Ideális lenne élménydúsan, aktívan tölteni az őszi szünidőt

Szabó Andrea pedagógiai szakpszichológus, iskolapszichológus kifejtette, a szünetnek nem véletlenül szünet a neve, fontos, hogy a gyerekek feltöltődjenek napfénnyel, élményekkel, mozgással, játékkal.

– Jó lenne, ha minél több időt töltenének a levegőn, tartalmas együttlétben a szülőkkel – emelte ki a szakember, hozzátéve, a ló túloldalára viszont nem szabad átesni, a rendelkezésre álló idő összes percét nem kell beosztani.

Szerinte nem gond, ha a gyerek olykor kicsit unatkozik, mert akkor rájön, a passzivitás nem jó. Az unalom arra ösztönzi, hogy kitaláljon magának valamilyen kreatív, mozgásos vagy pihentető elfoglaltságot.

– Lényeges, hogy ne, vagy csak nagyon keveset üljenek a tévé, a gép, a tablet vagy az okostelefon előtt, mert az nem ad pluszenergiát, sőt inkább csak elviszi a meglévőt.

A járvány miatt a gyerekek hangulata, energiaszintje egyébként is alacsonyabb a szokásosnál, ezért érdemes örömteli, aktív programokat keresni – részletezte Szabó Andrea. Példaként hozzátette, a legtöbb gyereknek nagy élmény a szülővel együtt süteményt sütni, még ha szénné ég is, gazdagodnak a közös élménnyel, tapasztalattal. A szakpszichológus elmondta, rossz időben, esőben is lehet kicsit sétálni, pocsolyázni, gesztenyét keresgélni, ha pedig félünk, hogy megfázunk, akkor sok szellőztetés mellett bent társasozzunk, beszélgessünk, diafilmezzünk.

– Faragjunk tököt, lufi­focizzunk az előszobában, a kisebbeknek építsünk akadálypályát. Az óvodásokat, kisiskolásokat legfeljebb 10-15 percet hagyjunk tévézni, nekik főként mozogniuk kell, hogy megfelelően működjön a térlátásuk – sorolta a szakember. Aláhúzta, hogy tízéves korig minden képességet a mozgás húz. Arra bátorítja a szülőket, hogy a legkisebbeknek meséljenek, bábozzanak, a nagyobbakkal legózzanak.

Sétáljanak el a boltba, közben nézelődjenek, beszélgessenek, lassítsanak. Végezzék együtt a házimunkát, bohóckodjanak kicsit, hogy mindenki töltődhessen.

– Bármi rosszul sikerül, nevethetünk rajta együtt, megmutathatjuk, hogy nem dől össze a világ – tette hozzá az iskolapszichológus, akinek van egy másik szentenciája is: a szünet kis részét érdemes tanulásra fordítani. Elmondta, legfeljebb két napot, és csak amiatt, hogy a gyerek naprakész tudással menjen vissza az iskolapadba. Kiemelte, főként a nagyobbaknál fordul elő, hogy kampányszerűen tanulnak egy-egy dolgozatra, miközben a többi tárgyból elúsznak.

Összegezésként elmondta, a szünet nagy része legyen a pihenésé, ami arra is jó, hogy leülepedjen a már elsajátított tananyag.

Ha a szülőnek munkával kell töltenie az őszi szünetet, akkor is érdemes délutánonként együtt lenni a gyerekkel, és azt a pár órát különlegessé tenni számára.

Szabadtéri programokat terveznek

Pál Enikő kétgyermekes békéscsabai édesanya elmondta, a szünetre szabadtéri programokat terveznek, jó idő esetén biciklire is pattannak. Lesz olyan nap, amikor iskolás fiára a nagyszülők vigyáznak, akik már nyugdíjasok.

Játszóházba, közösségbe a pandémia miatt nem szívesen engedi a gyerekeit, inkább a házuk udvarán és játszótéren kapcsolódnak ki, közben igazodnak kislányuk napirendjéhez is, aki délutánonként még alszik.

A szintén békéscsabai Baranyi-Rákóczi Júlia elárulta, három eltérő korú és érdeklődésű gyerekkel mindig kihívás a programszervezés. Családjuk is igyekszik minél többet a szabadban lenni, a közeli parkokba terveznek levél- és terménygyűjtést, amiből otthon, a korán sötétedő estéken mindenki a maga szintjén tud kreatívkodni.

Kirándulni szeretnének Póstelekre és a Szarvasi­ Arborétumba, hiszen a természet gyönyörű ősszel. Terveznek tökfaragást, amiben a nagyok már ügyesek, és a kicsi is tud segíteni a belső kikaparásában. Kisütik a magokat, készítenek sütőtökös muffint, forró csokit. A rokonokkal elmennek a temetőbe is, gyertyát gyújtanak, mesélnek a gyerekeknek azokról, akik nincsenek már köztük.