Békés megyében is leszedték a vörös csillagokat

A forradalmárok Békés megyében is félreállították a gyűlölt Rákosi-diktatúra helyi vezetőit, megsemmisítették a rendszer jelképeit. Ugrai Gábor elmondta, a békéscsabai színháznál gyűlt össze először tömeg, ott fogadták el a város 12 pontos követelését. A békéscsabai történelemtanár hozzátette, a települések irányítását forradalmi bizottságok vették át, de ezek ellen a párt azonnali puccskísérletet hajtott végre.

– A katonaság parancsnoka néhány megyei bizottsági tagot letartóztatott, végül azonban a rendőrkapitányhoz hasonlóan átállt a forradalom oldalára, a pártfunkcionáriusokat, tanácsi vezetőket, ÁVH-sokat a tömeg haragjától védve letartóztatták.

A forradalom megyei sajtóorgánuma a Független Újság lett, november elsején pedig Féja Géza szózatát közvetítve megszólalt a Szabadság Rádió is. Október végén Békéscsabán és Orosházán megalakult a forradalmi nemzetőrség, tagjai nemzeti színű, vastag karszalagot viseltek.

– November elsején már közeledtek a szovjet csapatok a megyeszékhely felé, 4-én a laktanyára támadtak. A megyei forradalmi bizottság elnöke, Fekete Pál élete kockáztatásával megmentette a várost a tüzérségi tűztől, a főtéren leadott orosz géppuskasorozatnak így is két vétlen áldozata lett – részletezte Ugrai Gábor, hozzátéve, hogy november 4. és december közepe között a megyében is kettős hatalom működött.

Központi munkástanácsok alakultak, szervezték a Kádár-kormány elleni sztrájkokat, tüntetéseket. November 8-án azonban fordulat következett: a kommunista karhatalom „pufajkásai” megkezdték a forradalmárok letartóztatását, a tüntetéseket feloszlatták, szétverték. Megyénkben háromszáz politikai perben 1500 embert ítéltek el.

–Volt, akire halálbüntetést mértek, Mány Erzsébet irodista-segédmunkást és Farkas Mihály honvédtisztet például statáriális eljárás után végezték ki 1957 februárjában. Sírjuk, emléktáblájuk mellett is leróhatják a helyiek a kegyeletüket: utóbbi a Kazinczy utca 31/b. szám alatt látható, a két fiatalt ugyanis ott végezték ki. Bűnük annyi volt, hogy a karhatalmisták Gyulaváriba jutását akarták megakadályozni, a Fehér-Körös hídjánál – a határőrségtől szerzett fegyverekkel – őrséget álltak.

A pufajkások végül nem mentek be a településre, Mány és Farkas visszavitte a fegyvereket, mégis halálbüntetést mértek rájuk. A Berényi úti evangélikus temetőben nyugszanak, a sírkert félreeső részén temethették el őket.

A Szent István tér 5. szám alatti épület kapurácsán, valamint a ház lépcsőjének díszítésén a mai napig láthatóak azok a golyónyomok, amelyek Harmati Imre életét oltották ki. Ugrai Gábor elmondta, a ma banknak otthon adó épület falán egy emléktábla is látható, jelzi, ott esett el a városra támadó szovjet tankok tüzétől a kapuőrségben álló rendőr alhadnagy november 4-én reggel.

A forradalom leverése utáni hangulatot jól jelezték a különféle korabeli feliratok.

– Az „Aki Amerikát várja, térdig nőhet a szakálla” mondat ma is látható a Deák utcán, a Vízművel szemben

– árulta el Ugrai Gábor, hozzátéve, a velős megjegyzés arra utalhatott, hogy a „Nyugat” nem segít a magyar szabadságharcosokon. Az iskola épületén is kivehető egy felkiáltás: „Helyet a nőknek a közéletben!”. A történelemtanár elmondta, még a kilencvenes évek elején is több olyan jelmondat volt látható az intézmény Deák utcai oldalán, melyeket közvetlenül a forradalom leverése után festettek fel. Ezeket azonban évekkel ezelőtt lekaparták, csak egy maradt meg, az is nehezen olvasható.

A városi megemlékezések színhelye, a Nagy Imre tér a legismertebb, legemblematikusabb emlékhely, az itt álló szobrot Nagy Imre újratemetése után öt évvel, 1994 júniusában avatták fel. Barabás Tibor Munkácsy-díjas szobrász alkotása a mártír miniszterelnökről készített első köztéri alkotás volt Magyarországon.

A Szabadság téren 2003 óta áll a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékműve, amelyen Széri-Varga Géza szobrászművész egy falak közé beszorított, tekintetét égre emelő embert ábrázol a rendszer elnyomó hatalmát jelképezve.

Az Aradi vértanúk ligetében található emlékművet Szelekovszky László készítette, 2006-ban avatták fel. A két, egymás mellett álló kopjafa a forradalom leverése után letartóztatott, bebörtönzött, kivégzett hősöknek állít emléket. Az egyik nem véletlenül tört ketté, eredetileg is így készült, szimbolizálja a kettétört életeket.

Ugrai Gábor elmondta, tíz évvel ezelőtt nyitották meg a Csaba utcai '56-os emlékházat, amely Fekete Pál és Vánsza Pál gyűjteményét őrzi. A három szobából álló tárlat a harmadik '56-os múzeumként nyílt meg hazánkban.

Táblák is őrzik a hősök emlékét

Ugrai Gábor elmondta, a forradalomra sok tábla is emlékeztet Békéscsabán. A József Attila utcait 2016-ban, a 60. évfordulón avatták, a rendőrség régi épületében ártatlanul meghurcolt szabadságharcosokra hívja fel a figyelmet. A Fegyveres Erők Klubjának falán 1995 óta látható Kovács Zoltán honvéd alezredes emléktáblája, akit november 4-én a kiegészítő parancsnokság Szabadság téri székháza közelében ért halálos lövés. A Szent István téren találhatjuk meg a Szabadság Rádió emléktábláját, mely mindössze négy napig szólt, november 4-én hajnalban ágyúlövedék szakította át a stúdiója falát. A városháza ad méltó helyet a város díszpolgárait felsoroló emléktáblának, melyen Fekete Pál neve is olvasható: 1946 után neki adományozták elsőként a díszpolgár címet.

Az ártatlanul meghurcolt áldozatoknak állít emléket az a tábla, amely az ÁVH egykori békéscsabai épületének falán helyezkedik el, a Munkácsy utca 4. szám alatt. Az Irányi utcában Lőcsei Pálra emlékezhetünk, aki revízió alá vette, sőt megtagadta kommunista nézeteit, és forradalmi szerepvállalása miatt kitaszított lett, börtönre ítélték.

Megalakulásuk helyszínén, a Petőfi Utcai Általános Iskolánál helyezték el a Forradalmi harci csapat emléktábláját, Lukács Mátyásra pedig a mai Andrássy gimnáziumnál emlékezhetünk. Kárpátaljai magyarként, a szovjet hadsereggel vezényelték ’56-ban Békéscsabára, de megszökött és megpróbálta figyelmeztetni a csabaiakat a szovjet támadásra.

Terve meghiúsult, elfogták és elítélték. Békéscsabai földben, a Berényi úti evangélikus temetőben nyugszik a forradalmi harci csapat hadnagya, Potocska János, valamint Zsíros Mihály szabadságharcos is. Koszna János sírjára a Lipták András utcai katolikus temetőben tehetünk virágot. Ugrai Gábor elmondta, a Temető soron hantolták el a ’45-ben és ’56-ban elesett szovjet katonákat.