2021.11.08. 17:55
Bivalyok és szürke marhák kaptak új telepet Dévaványán
A szürke marha génállomány fenntartását és a jelenleg gondozott 250 példány gondtalan nyári és téli tartását szolgálja a Körös-Maros Nemzeti Park új, Kőmagtári Tábla Állattartó Telepe, amelynek átadóünnepségét hétfőn tartották. A létesítménynek a Dévaványai-Ecsegi puszták ad otthont.
20211108 Dévaványa Kőmagtári Tábla állatartó telep átadó a képen dr Kulcsár László elnök Valánszki Róbert polgármester Dankó Béla képviselő dr Nagy István agrárminiszter dr Tirják László igazgató fotó Bencsik Ádám Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik_Adam
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság mindent megtesz azért, hogy a Dél-Tiszántúl természeti értékeit és a táj örökségét magában foglaló park értékeit a jövő nemzedék számára megőrizze. Ennek egyik példája a Kőmagtári Tábla Állattartó Telep, amely az elmúlt évtized legnagyobb beruházása a nemzeti park életében – hangzott el az eseményen. Megtudtuk, a telep felépítése egy KEHOP-os projekt keretében, közel másfél milliárd forintból valósult meg. Jóvoltából pedig a magyar szürke marha és a magyar házi bivaly állomány téli tartási helyét fejlesztették, amely hozzájárul génállományuk fenntartásához is.
Dr. Tirják László, a nemzeti park igazgatója az átadón elmondta, 1997-ben döntötték el, hogy bivalyt fognak tartani, és rég megvolt már szürke marha és bivaly állományuk dévaványai térségükben is, azonban eddig nem tudták őket megfelelő helyen tartani. A most átadott projekt ezen gondjukat oldja meg. Hozzátette, a telep megálmodásakor elsődleges szempontjuk volt, hogy egy, a nemzeti parkhoz méltó épületegyüttest húzzanak fel. Ezért felkeresték a Makovecz építészeti iskola képviselőit, hogy készítsenek nekik egy vázlattervet.
Ennek alapján készültek el a kivitelezési tervek, majd nyertek több, mint egy milliárd forintot a beruházásra. Az építkezés 2020 áprilisában kezdődött és 550 napig tartott. A végeredmény pedig az egymással harmonizáló épületek lettek, közülük a fogadóhelységek két fekvő bivalyt ábrázolnak. Az építkezésre felhasznált telek összesen 8 hektár, amiből a bivaly istálló a kinti karámokkal együtt 2500 négyzetmétert foglal el.
Állattartótelep átadó
Valánszki Róbert polgármester véleménye szerint az állattartó telep épületei művészi szinten valósultak meg. Hozzátette, bár a telep nem lesz látogatható, a közút közelsége miatt mégis biztos abban, sokan állnak majd meg előtte, hogy megcsodálják. Hiszen turisztikai látványossága önmagáért beszél és épp úgy kiemelkedő a dévaványai attrakciók listáján, mint a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont.
Dankó Béla országgyűlési képviselő elárulta, még fel sem épült az állattartó telep, de ő már sokszor megállt előtte, és kíváncsian figyelte, miként emelkedik ki a földből a szép és különleges építmény. A végeredménnyel pedig elégedett, hiszen nem csupán szép, hanem egy igen hasznos létesítmény készült el. Olyan, amire a Békés megyeiek büszkék lehetnek úgy, ahogy az összes többi természeti és épített értékükre. Kiemelte, a nemzeti park térségében található számtalan állatfaj közül mind nagyon jó kézben van, mert biztosítják számukra a megfelelő élőhelyet.
Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke hangsúlyozta, minden új dolog átadása örömmel tölti el az embert. A Békés megyeieket pedig különösen, főként, ha valami a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül valósul meg. Hiszen azt egy kicsit a sajátjuknak is érzik. A régió ugyanis csodálatos természeti kincsekben bővelkedik, melyekkel egyre inkább magára hívja a figyelmet, és közülük sokat ölel fel a nemzeti park.
Értéket teremtettek a jövőnek is
Dr. Nagy István agrárminiszter elmondta, a most felépült állattartó telepre méltán lehet büszke dr. Tirják László igazgató, hiszen munkatársaival olyan dolgot álmodtak és valósítottak meg, amely a jövőben is érték lesz. Egy ilyen létesítmény kapcsán azonban sokan megkérdezik, miért van manapság erre szükség. Mert azt gondolják, hogy az új fajták és a hibridek majd mindent megoldanak és pótolnak. Mire azonban észbe kapnánk, már nem volna alap, amihez vissza lehetne nyúlni, amely rendbe tenné a pusztát, az élőhelyet, és biztosítaná számunkra a jövőt.
Az államnak épp ezért kiemelt feladata a génmegőrzés, hogy mindazt a feladatot, amit a gazdáknak nem éri meg elvégezni, azt különös figyelemmel tegye meg a jövő érdekében. Ezekben a génekben ugyanis számos olyan pótolhatatlan tulajdonság rejtőzködik, amely gasztronómiai élményt, állat egészségügyi, tartástechnológiai és környezetvédelmi megoldást nyújt.