A járványban is állták a sarat a kamaránál

– A járvány alatti korlátozások alatt mit tett a kamara a zavartalan működésért, tagjaiért? 

– Tavasszal eredményesen lobbiztunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára szükséges üzletek nyitvatartásáért. Miként azért is, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari beszállítók, élelmiszer-nagykereskedők, illetve az erdőgazdálkodók is felvehessék a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt. A kormánynál nyitott kapukra találtunk. Kitűzött feladatainkat teljesíteni tudtuk úgy is, hogy a személyes találkozásokat mérsékeltük. 

– A falugazdászok a kamara előszobáját jelentik, legelőször ők találkoznak a gazdálkodókkal. Milyen teljesítményt nyújtottak? 

– A gazdáknak kilencezer egységes kérelem benyújtásával segítettek, ez országosan a második legtöbb. Hektárra vetítve ez 70 százalékot jelentett, ez országos első helyet ért. Az idén január 1-jén hatályba lépett családi gazdaságokról szóló törvény kapcsán november végéig a NAK falugazdászai országosan mintegy 115 ezer ügyintézéssel segítették a jogszabály adta lehetőségek kihasználását. Idén összesen 485 ezer személyes és 420 ezer elektronikus ügyintézéssel szolgáltuk tagjainkat. A NAK 2020-ben vette át a családi gazdálkodók nyilvántartásával, a gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésével, valamint a mezőőri szolgálat működtetésével kapcsolatos feladatokat. Ezek ellátását idén is végeztük. Békés megye öt körzetében, 15 állandó irodában 39 falugazdász dolgozik, a többi településen kihelyezett ügyfélszolgálatot működtetünk. 

– A tagjaikat segítő fórumok, rendezvények mindig is fontosak tevékenységükben. A járvány idején ez hogyan alakult? 

– A tudás- és információátadás fontos feladatának is eleget tettünk. Csoportos tájékoztatásokat országosan több mint 1500 alkalommal, széles körű rendezvényeket közel 220 alkalommal tartottunk. A járványhelyzet miatt ezekből mintegy nyolcvanat online formában rendeztünk meg. Közel húsz kiadványt jelentettünk meg, egyebek mellett a klímaváltozásról, a mezőgazdaság általános gazdasági és szabályozási környezetéről, az ÖKO- és az AKG-pályázatokról, a fenntarthatóságról, a hústermeléssel és -fogyasztással kapcsolatos tévhitek eloszlatásáról. A járvány enyhülésekor, májusban ismét sikeresen megrendeztük az ország legnagyobb szántóföldi szakmai rendezvényét Mezőfalván, több mint húszezer látogató részvételével­. 

– A kamara immár hetedik éve látja el a helyi földbizottsági feladatokat. Mik a tapasztalataik? 

– A földforgalom azt mutatja, hogy a gazdák derűlátók, bíznak a jövőben. Idén december közepéig Békésben 2757 földátruházási szerződést véleményeztünk. Országosan több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásokban. Ide kapcsolódó fontos előrelépés, hogy idén januártól hatályos az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését segítő törvény, ami kapcsán a megosztás szabályait ismertető kiadványt is készítettünk a gazdálkodók számára. 

– A Vidékfejlesztési Program kapcsán is tettek kezdeményezést? 

– Mégpedig nagyon fontosat, javasoltuk a nemzeti társfinanszírozás emelését. Örvendetes, hogy a kormány meghallgatta kérésünket, és 80 százalékosra emelte ezt, melynek révén 4265 milliárd forintot, soha nem látott anyagi forrást biztosít az agráriumnak. A döntés a korábbi VP-források megháromszorozását jelenti. Például az AKG keretösszege 360 milliárd forintra nőtt, ami meghaladja az előző két ötéves támogatást. A Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillérének részei a közvetlen támogatások. Ezek a vidékfejlesztési forrásokkal és a piaci intézkedésekkel együtt alkotják azokat az agrártámogatásokat, amelyeket a KAP Stratégiai Terv foglal magában, és amelynek elkészítésében a kamara is aktívan részt vesz. Az új KAP számos változással jár, ezért gyakorlatilag minden kedvezményezettnek egyedi döntéseket kell majd hoznia, hogy a támogatási lehetőségeket optimálisan kihasználhassa. Éppen ezért jövőre falugazdászaink minden termelő rendelkezésére állnak e téren, és egyedileg egyeztetnek velük. 

– A Közös Agrárpolitika kapcsán figyelmüket folyamatosan Brüsszel felé fordítják, hogyan próbálják a magyar agrárium érdekeit érvényre juttatni? 

– Hangot adtunk nemtetszésünknek, mivel az Európai Bizottság hatástanulmány nélkül terjesztette elő a „Termőföldtől az asztalig” stratégiát. A klímasemlegességet célozva a növényvédőszer-használatot 50, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentenék. Az antibiotikumok terén szintén 50 százalékos vágást irányoznak elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25 százalékra emelnék. A NAK, a Magosz és számos más szakmai szervezet folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy a stratégiák elfogadhatatlanok. Ugyanis alaptalanul olyan súlyos terheket rónának az agráriumra, hogy sokan felhagynának a termeléssel. Mindeközben a szabadkereskedelmi egyezmények révén a harmadik országokból érkező termékek a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. 

– Felléptek a zöldek gerjesztette agráriumellenességgel szemben. Ez tulajdonképpen mit foglal magában? 

– Röviden: a hús legyen hús, a tej legyen tej, ne trappistaízű növényi tömb vagy vega hús. Csatlakoztunk a Meat The Facts elnevezésű kampányhoz is, ennek keretében a valóságtól elrugaszkodott támadásokat tényekkel cáfoljuk. 

– A kamara szolgáltatásait bővítették valami plusszal? 

– Például a gabona beltartalmi vizsgálatával, valamint továbbra is biztosítunk felnőttképzést, tápanyag-gazdálkodási tervkészítést, laboratóriumi talaj- és növényvizsgálatot, továbbá az agrárbiztosítások szakszerű közvetítését. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Terméktanáccsal együttműködve őszi búzára, kukoricára és repcére állítottunk össze ajánlati fajtalistát. 

– Milyen pályaorientációs tevékenységet folytatnak? 

– Népszerűsítjük a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmákat az agrárszakképzésbe beiskolázás elősegítéséért. Huszonkilenc helyszínen szerveztük meg a „Szakmakóstoló” programheteket, emellett ősszel 95 alkalommal nyílt lehetőség az agrárszakképző intézmények és agrárszakmák, szakmairányok megismerésére. Digitális kampányt indítottunk, ilyen módon is bemutatunk agrárszakmákat, képzéseket, mindezt kiegészíti az Agrárszakma iránytű című kiadványunk. Emellett 11 szakmához kapcsolódóan kisfilmeket készítettünk, amelyek hamarosan elérhetők lesznek a NAK honlapján Megnézem ezt magamnak címmel. Földforgatók elnevezésű iskolakert-fejlesztési projektünk sikeresen lezárult, ezt az eredmények kiértékelése alapján szeretnénk országossá bővíteni. 

– Milyen jövő esztendőt vár? 

– Mindig is azt mondtam, hogy agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország. Így van ez most is. Biztos vagyok abban, hogy az agrárium szereplői a kamarához, a Magoszhoz hasonlóan mindent megtesznek azért, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar a várhatóan nehéz, kihívásokkal teli következő időszakban is maximálisan teljesítsen, mindenki javára. Ennek szellemében kívánok boldog új esztendőt az agráriumban, az agráriumért dolgozóknak, és a Békés Megyei Hírlap valamennyi olvasójának! 

Sikeres volt a Magyarok kenyere

Dr. Kulcsár László kiemelte, idén is sikeres volt az agrárkamara és a Magosz által szervezett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Békés megyei gazdák több mint 25 tonna gabonát ajánlottak fel, ezt egymillió forintos anyagi támogatás egészítette ki. A lisztet a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. közreműködésével szállították ki 17 megyei szervezethez. Ezzel egyidejűleg határon túli magyar szervezetekhez is jutott belőle. A NAK megyei elnöke kiemelte, azok, akik egykoron feldarabolták hazánkat, a lelkünket soha nem tudták feldarabolni. Mi továbbra is egy kenyéren vagyunk, összetartozunk határon túli magyar testvéreinkkel.