A JÉGER-nek köszönhetően jóval kevesebb a jégesőkár Békésben

Dr. Kulcsár László, az agrárkamara megyei elnöke, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) alelnöke kiemelte, a rendszer finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével a kárenyhítési alapból történik. Az üzemeltetésben – a riasztások kiadásával – meghatározó szerepet játszik az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ).

– A védekezési szezon idén megyénkben is április 15-étől szeptember 30-áig, összesen 169 napig tartott. Országosan 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel négy napon) kellett kiadni riasztást. Az elmúlt négy év védekezési időszakai közül az idei bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek.

Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte azt, néhol villámárvizeket okozva. A szélsőséges időjárást jól mutatja, hogy június 25-én néhány óra alatt több mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a JÉGER-rendszer 2018-as kezdete óta. Az OMSZ műszerei egy nap alatt fele annyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig az egész esztendőben összesen. Egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres. Ezen a napon voltak olyan szupercellák, amelyeknek kiterjedése elérte a 750-1000 négyzetkilométert, tehát 100-szorosa volt egy átlagos zivatarfelhőnek.

Július 9-én Kelet-Közép-Európában egy megközelítőleg 800 km hosszú zivatarlánc fejlődött ki, ami határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak. Ezen a napon hét szupercella fejlődött ki, és egy nap alatt közel 200 ezer villámot regisztráltak.

– A jelenleg rendelkezésre álló legmodernebb technológiával védekezünk a jégesők ellen Békésben is, de tudomásul kell vennünk, hogy a határainkon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők, illetve a szupercellák ellen nem tudtunk, és a jövőben sem fogunk védekezni – mondta a NAK megyei elnöke. – Mint azt a korábbiakban is hangsúlyoztuk, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. Azt azonban garantálni tudjuk, hogy az agrárkamara által választott talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz.

Idén a gazdálkodók országosan 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada az említett három, extrém időjárású napon keletkezett. 2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, tavaly 32 ezer hektárt érintett a mezőgazdasági jégkárbejelentés. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű rendszer, ez a szám 72 ezer hektár volt.

Kunágotai kezelő győzött

Dr. Kulcsár László elmondta, a JÉGER-rendszer működtetésével az idei esztendőben is több tízmilliárd forint kárt előztek meg országosan az agráriumban, a lakossági, ipari, állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.

A NAK megyei elnöke kitért arra, a generátorok kezelése meglehetősen nagy felelősség, a jégkárok elleni védelmet csak a kezelőkkel együtt lehet véghez vinni. Idén is versenyt hirdettek közöttük, megyénkben Szilágyi István, kunágotai kezelő bizonyult a legeredményesebbnek.