2022.01.10. 11:25
Üzletházként szárnyalhat tovább Békéscsaba ikonikus épülete
A végéhez közelít az évtizedeken át népszerű étterem és szórakozóhely, a békéscsabai Fehér Galamb felújítása. Nem diszkóként üzemel majd újra a régen bezárt, és majdnem az enyészeté vált lepusztult épület, de nem jut a Körös Hotel sorsára. Galamb üzletházként pékség, húsbolt és drogéria szolgálja a jövőben a Kazinczy-lakótelepen, valamint a város más részeiről ide látogatókat.
Fekete László volt az egyik diszkós a ’80-as évek elején a Fehér Galambban, mára teljesen megváltozott az épület arculata /Fotó. Imre György/
Az épületet 2020-ban vásárolta meg az új tulajdonos, aki akkor szeretne majd a nyilvánosság elé állni, amikor már átadás közeli állapotban van az ingatlan. Tájékoztatásul elmondta, január végén, február elején nyit majd a Galamb Üzletház. Pár hónappal korábban szerettek volna, de a nyílászárók és egyéb, az építkezéshez szükséges anyagok később érkeztek meg. Ugyanakkor már elkészültek a saját költségen kialakított hat parkolóhellyel. A pékséghez tartozik egy kiülő, a húsbolthoz pedig lacikonyha, és például sült kolbászt, sült hurkát is el lehet fogyasztani a teraszon. A tulajdonos hangsúlyozta, mindhárom bérlő magyar, tehát az adóforintjaink is itt hasznosulnak. Fülöp Csaba, a körzet önkormányzati képviselője érdeklődésünkre elmondta, a lacikonyhán sem lesz alkoholárusítás, miként esti, éjszakai nyitvatartás sem.
A három üzlet hasznos alapterülete nagyjából 500 négyzetméter, és közel 20 új munkahelyet teremtenek a tulajdonos, valamint a bérlők az új beruházás által. A Fehér Galambot 1964-ben adták át, eleinte étteremként működött, élő zene szórakoztatta a vendégeket. A ’70-es évek végén viszont már elsősorban diszkóként üzemelt a hely. Fekete László volt az egyik diszkós a ’80-as évek elején. Elmondta, az ajtóban Gebe állt, aki egy bitang erős, nagydarab, harcsabajszos, fuvaros gyerek volt. Gebe általában kettesével, a gallérjuknál megfogva emelte ki a rendbontókat. A hőskorban diszkózott itt Békefi István, Illés Márton, Kovács József is. A környéken élők ugyanakkor a későbbiekben nem díjazták, hogy egyre inkább kitolódott a záróra, a kezdeti este kilenc–tízről hajnali három–négyre, és ezt követően még az utcán folytatták a fiatalok a dübörgést.
A Fehér Galamb már nem fehér címmel a Békés Megyei Népújságban jelent meg cikk 1968-ban, hogy a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelepen sokan örültek a néhány éve felépült étteremnek. Szép, elegáns, hangulatos, ahol jól el lehet szórakozni, kellemes környezetben tölthetik el estéjüket az emberek. Nem szólva az étkezési lehetőségről, melyet a jól felszerelt konyha biztosít ízletes ételeivel. – A felszolgálással, az udvariassággal, a jó menüvel nincs is semmi baj most sem – írta a szerző.
Annál inkább a környezettel. A „szép, hangulatos” jelzők ma már egyáltalán nem illenek ide. Sokkal inkább az, hogy piszkos, füstös kocsma. Ráadásul a zenekar fülhasogató játéka is hozzájárul ahhoz, hogy az emberek szívesebben menjenek máshová. Ezt bizonyítja a látogatók gyér száma is. Jó lenne egy alapos nagytakarítással és egyéb — a vendégeknek kedvező — intézkedéssel ismét visszaszerezni a Fehér Galamb régi hírnevét. A tulajdonos és a bérlők most erre törekszenek a lakók maximális kiszolgálásával, a vállalkozásuk életben tartásával, mert a kettő csak együtt működhet.
Töltőtolljavító szaxofonozott
Fekete László elmondta, a régi Fehér Galamb, de a város ismert alakja is volt a ’70-es években Csepregi Barna, akit mindenki szeretett, köztiszteletnek örvendett a közösség körében, életében. Barna gyermekparalízis, vagyis járványos gyermekbénulás miatt kerekes kocsiba kényszerült tízéves korában, de nem akart tudomást venni a betegségéről, teljes életet élt. A ’70-es években több együttessel zenélt szaxofonosként a Galambban, egészséges barátnője volt, kijárt úszni a strandra. Mindig emberek vették körül, szívesen beszélgetett fiatalokkal és idősebbekkel is, akik segítettek tolni a kocsiját, hogy ne neki kelljen erőlködnie a kézi hajtással. Lakásán töltőtolljavítással foglakozott, sokan keresték fel.
Ha már költ, ordítani is akarSzemléztünk régi, „galambos” cikkekből. „A galamb nappal költ, de éjjel csendes. A Fehér Galambban nappal költ (a vendég), s ha már költ, akkor ordítani is akar, vagy a pénzéért ordítást is hallani. Meg is kapja, mert az ordítás gépi, sőt villanygépi. Nem csak este 10-ig, éjjel 2-ig is szól. A közelben szövetkezeti lakóházak vannak. A lakók szeretnének nyitott ablaknál friss levegőt szívni és pihenni, de nem lehet, mert a Galamb szól. Ők is szólnak. Bár az ő szavuk pusztába kiáltott. Igaz, hallottak valami csendrendeletről, este 10 óra után le is halkítják a rádiót, meg a tv-t, mert mondják nekik. Talán intézkedni kellene, várjuk.” Egy másik: „Éjjel kettőkor zár a Fehér Galamb, s ekkor kezdődik az éjszaki élet házaink környékén, amely ordítozásokból, jajgatásokból és szexuális felvilágosításokból áll. Mi a közvetlen szomszédságban lakunk. Várjuk a nyugalmat, a csendet, az intézkedést az illetékes szervektől. Miránk is kötelező a házirend betartása. Hiszen ez egy nagy közösség, mindannyiunk érdeke a békés egymás mellett élés. Mulassanak a fiatalok, csak hazafelé menet ne randalírozzanak.