2022.02.19. 06:30
Interaktív elemekkel és különleges tárgyakkal bővült az Erkel emlékház
Mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint zenélő paddal bővült a gyulai Erkel Ferenc Emlékház. A tárlatba emellett bekerült az a különleges aranykoszorú, amelyet ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől Erkel Ferenc, illetve része lett a kiállításnak a zeneszerző 1849. január 1-i keltezésű kéziratos kottája is. A fejlesztést L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója adta át pénteken délután.
Dr. Görgényi Ernő és dr. Kovács József társaságában L. Simon László (jobbról) maga is kipróbálta az interaktív eszközt az Erkel Ferenc Emlékházban /Fotók: Lehoczky Péter/
A város évszázados kulturális kincseinek léte az öröm mellett felelősség is – fogalmazott köszöntőjében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, azok a közösségek, amelyek ilyen kincsek felett rendelkeznek nem elég, ha csak őrzik ezeket az értékeket, hanem a kapcsolódó tudást és ismereteket át is kell adni minél több embernek.
– Ehhez mindig az aktuális korszak megfelelő felületeit kell használni, és kicsit hasonlóan a piac törvényeihez, alkalmazkodni kell a közönség igényeihez is – hangsúlyozta. – Gyula, a magyar kultúra városa elkötelezett a múzeum fejlesztése iránt, és az iránt is, hogy kortárs eszközök segítségével jelenítsék meg azt az értékegyüttest, amelyet elődeinknek köszönhetően birtoklunk.
Dr. Kovács Jószef országgyűlési képviselő beszédében elmondta, igazi ünnep volt a pénteki esemény, hiszen az Erkel emlékház olyan interaktív, modern szemléletű eszközökkel gyarapodott, amely mindenki számára vonzó lehet, és az Almásy-kastély kiállításához hasonlóan nagyon kreatív tárlatvezetést biztosítanak. Dr. Kovács József felidézte az Erkel emlékház, Erkel Ferenc szülőházának történetét.
Mint elmondta, a németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829-1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A klasszicista stílusú házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. Az Erkel család 1808-1841 között lakta.
Kiemelte, az Erkel kultuszt folyamatosan őrzik a városban, aminek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban felújították az Erkel teret is a városban.
L. Simon László elmondta, a nemzeti múzeum állandó tárlatának megújítása mellett két nagy célt tűztek ki maguk elé a közelmúltban. Egyrészt tudatosítani szeretnék, hogy a kultúra támogatása, a magán mecenatúra polgári erény. Másik kiemelt elképzelésként pedig azt jelölték meg, hogy a következő parlamenti ciklusban induljon meg a vidéki múzeumok átfogó fejlesztési stratégiájának kidolgozása.
Szólt arról, hogy a példaértékű gyulai fejlesztést 8 millió forintos pályázati támogatás és 900 ezer forintos önkormányzati önerő mellett oldották meg. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kisebb, vidéki múzeumokba okos, tartalmi fejlesztésekkel, ügyes technikai megoldásokkal, integrált jegyértékesítési rendszerrel, hatékony marketinggel, iskolai programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal bevonzzák a gyerekeket is.
– A pénteken, Gyulán átadott beruházás is erről szól – fogalmazott. Kifejtette, a folyamat részeként modern, a fiatalokat is megszólító eszközöket hoztak be egy klasszikus múzeumi térbe.
Karmesteri mozdulatok és okostükör
Fekete-Dombi Ildikótól, az Erkel Ferenc szülőházát is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatójától megtudtuk, az emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővült. Mint megtudtuk, az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók.
