Sétával emlékeztek a parasztpolitikusra Békéscsabán

– Áchim L. András 1871-ben született és 1911-ben hunyt el – olvasható a szoborsétányon lévő szobránál, amit Marton László készített 1971-ben, születésének századik évfordulójára. Forrainé Kovács Márta elmondta, hogy bár 1871. március 15-én látta meg a napvilágot, nem jelentették be az aznap, így az anyakönyvezés március 16-án történt meg, ezért fordulhat elő, hogy két dátumot emleget az utókor a születése kapcsán. 

Nem a szoborsétányon lévő az egyetlen alkotás, amely a parasztpolitikusnak állít emléket a városban. A róla elnevezett lakótelepen látható egészalakos szobra, amit Markolt György készített 1981-ben.

A Fiume Hotelben és Gerendáson is található egy-egy 2011-es tábla, amely Áchim L. András és Ady Endre barátságának állít emléket. A költő 1905-ben, első parlamenti beszéde után figyelt fel a parasztpolitikusra. Hasonlóan gondolkodtak egyes témákban, azonos úton haladtak. A történész elmondta: Ady Endre több ihletet is kapott Áchim L. Andrástól, megemlítette a Dózsa György unokája, A magyar Ugaron és a Fölszállott a páva című műveket. Érdekesség: 1908-ban a költő ellátogatott a parasztpolitikushoz Gerendásra, és mivel pont nagypéntek volt, csak pattogatott kukoricát kapott – ebből is látszik, hogy Áchim L. András mennyire hithű evangélikus volt.

A belvárosi szállodában látható Várkonyi János festménye, amellyel a parasztpolitikus és Ady Endre barátságának állított emléket. A festőművész elmondta: a Vlcskó családból származik, nagyapja pedig szabómester volt. Egykor jellegzetes kabátokat és csizmanadrágokat viseltek a helyiek, és nagyapja Áchim L. Andrásnak is készített csizmanadrágot, és számos anekdotát mesélt róla neki. Gyerekkorában ő is járt a parasztpolitikus egykori lakóházában – ami a mai Kner nyomda helyén állt az Áchim L. András utcában -, mivel azt később rokonai vásárolták meg.

A parasztpolitikus az evangélikus gimnázium falán is kapott egy emléktáblát. Forrainé Kovács Márta elmondta: Áchim L. András édesanyja gyermekágyi lázban halt meg, édesapja pedig keményen fegyelmezte és továbbtanulásra ösztönözte. 

Bár tanult Békéscsabán és Szarvason is, továbbtanulni nem akart, inkább kiköltözött a gerendási tanyára, a paraszti életet választva. Elvette Rajtár Ilonát, így az amúgy sem csekély birtoka tovább gyarapodott: dohányt termesztett, szőlővel foglalkozott, marhákat és lovakat tartott. A parasztság körében élt, megismerte a problémáikat, átérezte a föld nélküliek helyzetét. Jólelkűségére jellemző, hogy másoknál jobban megfizette a napszámosokat.

Bár egy ideig Gerendáson éltek, Békéscsabára költöztek. A ház a mai Kner nyomda helyén állt, és állítólag a kapu szinte mindig nyitva volt, barátsággal fogadta a betérőket – ismertette a helyszínen a történész. Kiváló szónoki képességekkel rendelkezett, hatalmas választótábora volt. Cikkeire – amelyekben például visszaélésekre mutatott rá - sokszor mondták, hogy lázítóak. Volt, hogy a Parlamentben előre kifizette a bírságot, csak azért, hogy elmondhassa véleményét. Több írásban bírálták, erre ő válaszként szintén jegyzett cikkeket. Ezt akarták számon kérni rajta dr. Zsilinszky Endre fiai, Endre és Gábor, akik fegyverrel érkeztek hozzá 1911. május 14-én.

Áchim L. András több lövést is kapott, és másnap, május 15-én belehalt a sérüléseibe. Érdekesség, hogy kijött a csendőr a helyszínre, ám a jegyzőkönyv eltűnt, mint ahogy a kórházi jelentésnek is nyoma veszett. 

A két fiút később felmentették önvédelemre hivatkozva. Bár a parasztpolitikus megosztó személyiség volt, 25 ezren vettek részt a temetésén – akkor 50 ezer lelkes volt a település –, és már 1911-ben elnevezték róla az addig Mészáros utcát.

Korszerűsítik, bővítik az Áchim-termet a szlovák tájházban

A szlovák tájház közösségi termét Áchim L. Andrásról nevezték el, és azt most korszerűsítik, bővítik egy 34 millió forintos támogatás révén, március 3-án adnák át – ismertette a helyszínen Kiszely András, a békéscsabai szlovák önkormányzat elnöke. Elmondta: a február 20-áig a múzeumban látható, parasztpolitikusról szóló kiállítás több elemét átvennék és megmutatnák ők is.

Áchim L. András Békéscsaba egyik legnagyobb hőse, szeretnénk, hogy ez bekerüljön minél inkább a köztudatba – folytatta Kiszely András. Március 3-ával elindítanak egy aláírásgyűjtést: kétezer szignót vinnének a városvezetés elé, és szeretnék elérni ezzel, hogy a parasztpolitikus kapja meg posztumusz a díszpolgári címet.

Beszélt egy keresztről, amelyet anno Áchim L. András állíttatott a Csanádapáca felé vezető út mentén, az újkígyósi-gerendási kereszteződésnél. Elmesélte az anekdotát, hogy evangélikusként miért állíttatott keresztet, hiszen az inkább katolikus jelkép, és elmondta, hogy a kereszt az 50-es években eltűnt. A maradványait azonban megtalálták, és szeretnék újraállítani. Nem az eredeti helyén, hanem az egykori birtok szélén. A parasztpolitikus 2000 holdon gazdálkodott – saját, örökölt és bérelt területeken –, a birtoka a jaminai bányatavaktól egészen Gerendásig húzódott.