2022.02.13. 08:56
Sokan kötnek krízisbiztosítást Békés megyében
Az idén január 30-ai, rendkívüli szélvihar megyénkben elsősorban a fóliákban, és az alattuk lévő növényekben okozott jelentős károkat. Főként medgyesegyházi, méhkeréki, eleki és pusztaföldvári gazdák sínylették meg a tomboló orkán pusztításait. Aki krízisbiztosítással rendelkezik, ilyen esetekben is kárenyhítésre számíthat. Ebben az évben február 1–28. között újra megnyílt a rendszerhez csatlakozás lehetősége.
A fóliasátrakat ért széltámadás is igazolja a krízisbiztosítás létjogosultságát /Fotó: Huszár Márk/MW/
Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke kiemelte, falugazdászaik folyamatosan összeírják a fóliás viharkárokat. Ezek bejelentésére február 17-éig nyílik lehetőség. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, a kormány garanciát vállal arra, hogy pluszforrásokat különít el, és rendkívüli vis maior alapot hoz létre a zöldségtermesztőket ért veszteségek kárpótlására.
Dr. Kulcsár László kitért arra, a fólia alatti növénykultúrában keletkezett károk ellentételezésére segítséget jelent a kárenyhítési alap, a káresemény után 15 napja van a termelőnek a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén bejelentést tenni.
A falugazdászok ebben is készséggel segítenek a gazdálkodóknak. A termelőeszközökben (így többek közt a fóliában is) keletkezett károkat a tavaly elindított mezőgazdasági krízisbiztosítás is kezeli.
– Ez egyedülálló, új és innovatív eleme a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszernek. A gazdálkodóknak javasoljuk, fontolják meg a mezőgazdasági biztonsági háló újabb eleméhez történő csatlakozást – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára.
– A krízisbiztosítás révén az eddigi, kizárólag természeti káresemények okozta károk kompenzálása mellett a termelő önhibáján kívüli bármely okból – legyen az időjárási jelenség, állatbetegség, piaci körülmények, termelésiköltség-növekedés – bekövetkezett, 30 százalékot meghaladó jövedelemcsökkenése jogosulttá teszi a kompenzációra.
A csatlakozás önkéntes és hároméves időszakra jelent kötelező tagságot a termelő számára. A csatlakozásnak több feltétele van. Annak évében rendelkezni kell legalább három lezárt működési évvel, a mezőgazdasági tevékenység bevételeit és költségeit elkülönítetten kell nyilvántartani a nem mezőgazdasági tevékenység bevételeitől és költségeitől, valamint eleget kell tenni a gazdálkodással összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeknek (például korcsoportonkénti állatállomány, hasznosított földterület mérete, növénykultúra, árbevétel, költség, hozam).
A jövedelemcsökkenés kiszámításának alapját a tárgyévet megelőző három esztendő és a tárgyév jövedelemadatai, készletnyilvántartása jelentik. A csatlakozó gazdálkodó valamennyi mezőgazdasági termékével részt kell, hogy vegyen a rendszerben, tehát nem biztosíthatja például csak az állati termékek termeléséből elért jövedelmét, ha állattenyésztési tevékenység mellett növénytermesztéssel is foglalkozik.
Az államtitkár jelezte: a rendszerhez csatlakozott termelők minden évben krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelynek mértékét növény-, illetve állatfajonkénti bontásban kormányrendelet tartalmazza.
Néhány példát kiemelve, a fizetendő hozzájárulás mértéke évente egy hektár szántó után 3500 forint/hektár, ültetvény után 9 ezer forint/hektár, fűtetlen fólia után 40 ezer forint/hektár. Az állattartáshoz kapcsolódóan egy tejelőtehén után 2 ezer forint, egy anyakoca után 500 forint, míg egy tenyészkacsa után 15 forint. A hozzájárulás kiszámításának alapja a hasznosított terület, valamint az átlagos állatállomány.
A jogosultságnak feltételei vannak
Ha a gazdálkodónak – a korábbi évek alapján számított referenciajövedelemhez képest – az adott évi jövedelemcsökkenése meghaladja a 30 százalékot, határidőben megfizette a krízisbiztosítási hozzájárulást, és benyújtotta a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét, valamint a csatlakozás évét megelőző három év átlagos mezőgazdasági jövedelme nem volt negatív, akkor jogosult lesz a jövedelemcsökkenésének legfeljebb 69,9 százaléka kompenzálására. Az uniós előírások szerint a krízisbiztosítási kompenzáció összegének kevesebbnek kell lennie a mezőgazdasági jövedelem-csökkenés 70 százalékánál, ezért 69,9 százalék a maximális mérték. A kifizethető krízisbiztosítási ellentételezés forrását 30 százalékban a termelői hozzájárulások, 70 százalékban pedig a vidékfejlesztési támogatás biztosítja. A jóváhagyott kompenzáció összegéről az ügyfél a tárgyévet követő év október 31-éig határozatban kap értesítést a krízisbiztosítási szervtől.
