Kevesebb fülesbagoly töltötte hazánkban a hideg hónapokat

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok idei, január végi országos lakossági felmérésének összesítése – adta hírül a napokban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Megtudtuk, az összefogás ismét sikeres volt, és a minden eddiginél több beérkező adat alapján kiderült, hogy hazánk legalább 699 településén, 1104 helyszínen 11 040 erdei fülesbagoly telelt, ami közel 33 százalékkal kisebb a tavalyi számolás eredményénél. 

Elmondták, a jelentős csökkenés hátterében két ok együttes hatása állhat. Az egyik a mezeipocok-állomány tavalyi csúcsát (gradáció) követő természetes, erős visszaesése, ami alapvetően meghatározta, hogy ebben a téli szezonban mennyi bagoly lakhat jól idehaza. 

A másik körülmény pedig az éppen a szinkron idejére betörő erős, sok helyen viharos erejű szél volt. Ennek köszönhetően olyan nappalozóhelyek maradtak üresen a felmérés napjaiban, ahol máskor több tucat vagy akár száznál is több erdei fülesbagoly szokott gyülekezni. Érdekes példa erre a Tisza mellett fekvő Kőtelek, ahol a nappalozófák alján szőnyegként terült el a rengeteg friss bagolyköpet, ám a felmérés napján egyetlen erdei fülesbaglyot sem sikerült találni. 

A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, két óvoda és hat iskola, így összesen 406 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes megyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. Az MME, a média és a lakosság együttműködésének sikerét az is jól mutatja, hogy 2022-ben 129 olyan településről kaptak információkat, ahonnan az előző évben nem, és ezek közül 69-ben találtak is baglyot. 

A megismételt számolásoknak köszönhetően pedig az évről évre bővülő adatsorokból sok következtetés vonható le. Az idei kapcsán az egyik legsokatmondóbb információcsoport a baglyok által elpusztított kisrágcsálók csillagászati száma lehet, ami a hazai agrárgazdaságot is érinti. 

Figyelembe véve ugyanis egy-egy erdei fülesbagoly napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatigényét, kicsivel több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 11 040 bagoly legalább 2 760 000 példány mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2021/2022-es telelési időszakban. Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege 25 grammos egyedenkénti átlagtesttömeggel számolva 69 tonna. A gazdálkodóknak pedig ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága, illetve a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a rágcsálókat a földekről. Végül hangsúlyozták, ezek a számok is igazolják a baglyok védelmének és költésük segítésének fontosságát. 

Megyénkben sem számoltak annyi erdei fülesbaglyot

A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolójából kiderült, a szinkronszámlálás során Dévaványán 72, Szeghalmon 18, Gyomaendrődön 41 erdei fülesbaglyot regisztráltak a nappalozóhelyeken, döntően örökzöldeken. Réti fülesbaglyot ezúttal nem találtak köztük. Hozzátették, Szabadkígyóson és Gyulán is vannak erdei fülesbaglyok, de az elmúlt évekhez képest jóval kisebb számban. Ennek oka itt is és a Dél-Alföld többi térségében is az, hogy nagyon kevés a táplálékul szolgáló rágcsáló. Továbbá a Kis-Sárréten több településen is számon tartanak nagyobb csapatokat: Biharugrán, Körösnagyharsányban, Méhkeréken, Okányban, Sarkadon és Vésztőn is 20-60 közötti létszámban.