A Bölcsődék napját ünnepelték Békéscsabán

A megyeszékhely intézményeinek nevelés-gondozás nélküli szakmai napján Nagy Ferenc alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében elmondta, hálásak lehetünk azoknak, akik a felnövekvő generációkért fáradhatatlanul dolgoznak. Kiemelte, Békéscsabán mind a négy bölcsőde maximális kihasználtsággal működik, összesen 338 férőhelyet biztosítva a kisgyermekeknek.

– Az önkormányzat az elmúlt évtizedekben minden tárgyi feltételt biztosított, folyamatosan növelte a kapacitást – tette hozzá, aláhúzva, hamarosan nyit a Pásztor utcán még egy csoportszoba, így 350-re nő a férőhelyek száma.

Bogár Éva, a Békéscsabai Alapellátási intézmény igazgatója elmondta, az elmúlt 170 év alatt számtalan olyan hazai szakember tevékenykedett a bölcsődei intézményhálózatban, akiknek tudását nemzetközi szinten is elismerték. A 2010 óta megtartott Bölcsődék napja lehetőséget ad arra, hogy kicsit megálljanak és emlékezzenek rájuk, emellett időt szenteljenek a szakmai fejlődésre is. Felelevenítette az intézményhálózat fejlődésének főbb állomásait, és hangsúlyozta, a bölcsődékben mindenkinek fontos szerepe van.

– A kisgyermeknevelő alakítja ki a legszorosabb kapcsolatot a családdal, jelenlétével, mintaadásával befolyásolja a gyermek fejlődését, szervezi mindennapjait. Ölbe vesz, simogat, énekel, vigasztal, gondoz, altat, szaktudása kiemelkedően fontos, hiszen az első életévekben a legmeghatározóbb a szülőkön túl az elsődleges nevelővel kialakított kapcsolat – részletezte. Hozzáfűzte, felnőve nem igen emlékszünk a kisgyermeknevelőnkre, de tudatalattinkban hordozzuk mindazt, amit tőle kaptunk.

– Munkáját megalapozza a bölcsődei dajka segítsége, aki biztosítja a gondoskodás megfelelő feltételeit – hangsúlyozta, hozzátéve, a csabai bölcsődék mindegyikében működik főzőkonyha, ahol szintén értő szakemberek – élelmezésvezetők, szakácsok – tevékenykednek. Fontosnak nevezte a tiszta, játékra alkalmas környezetet megteremtő karbantartók, valamint a gazdasági szakemberek és nem utolsósorban a bölcsődevezetők tevékenységét, akik felelősséget vállalnak az intézményekben folyó munkáért. Kiemelte, nagy öröm, hogy Békéscsabán is egyre többen végzik el a főiskolai képzést és csatlakoznak a pedagógus életpályához.

A szakmai előadások – a gyermekkori rosszullétek elsődleges ellátása, csecsemőkori hozzátáplálás – előtt igazgatói dicséretet vehetett át 3. számú (Belvárosi) bölcsőde kisgyermeknevelője, Kisgyurkáné Kóti Éva, valamint bölcsődei dajkája, Gyöngyösi Györgyné. Igazgatói dicséretet kapott a 6. számú (Szigligeti) bölcsőde kisgyermeknevelője, Kovács Krisztina, valamint a 8. számú (Pásztor) utcai bölcsőde kisgyermeknevelője Mazánné Pálenkás Ilona, és szakácsa Baloghné Pallag Gertrúd.
 

Budapesten a Kalap, Békéscsabán a Gyár utcai volt az első bölcsőde

Bogár Éva, a Békéscsabai Alapellátási intézmény igazgatója ünnepi beszédében felelevenítette az első magyarországi bölcsőde alapítását. Az intézményt a budapesti Kalap utcában, egy bérház földszintjén nyitották meg 1852 áprilisában, jótékonysági gyűjtés segítségével. Öt csoportszobában összesen 38 gyermeket láttak el, a vezetésben olyan nagy nevek szerepeltek, mint Forrainé Brunszvik Júlia (Brunszvik Teréz unokahúga), Rozmanith Antal egyletigazgató, dr. Fromm Pál bölcsődeorvos és Mayer István püspök. A bölcsőde elsődleges célja a nehéz sorsú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása volt, ezt sokáig adományokból fedezték. A bölcsődei hálózat nagyívű fejlődése a háború után, 1945-ben indult el; ekkor a megváltozott társadalmi viszonyok miatt számtalan bölcsődét alapítottak, voltak köztük bentlakásos intézmények, vállalati bölcsődék, idénymunkás bölcsődék is. Békéscsabán a Gyár utcai volt az első, mely húsz férőhellyel nyitott meg, és az 50-es évek végéig működött. Jogutódja a néhai Sziklai Sándor utcai (ma Pataki László utcai) bölcsőde lett.