Akácrönkök faragásával kezdte a faművességet a lőkösházi főhatárrendész

A főtörzsőrmester 20 éve szerelt fel határőrként a Gyulai Határrendészeti Kirendeltségre, 2006-tól főhatárrendész, 2018-tól kiemelt főhatárrendész. Jelenleg Lőkösházán, a vasúti határátkelőhelyen többek között útlevélkezelői feladatokat lát el. 

– 1997-től élek Kétegyházán feleségemmel, Ildikóval. Két lányunk van, Kata és Eszter – mesélte Lajos. – Nem igazán a faművességhez közeli végzettségeim vannak, hiszen dolgoztam bolti eladóként, értékesítési képviselőként, majd pedig határőr lettem. 

Az udvarunkban akácfarönkök felhasználásával készítettem a lányoknak hintát, mászókát. Nagyon drágán lehetett ezeket az üzletekben beszerezni. Lefényképeztem a nekem tetsző darabokat, majd megvalósítottam a saját kezemmel ezeket a saját ízlésem, elgondolásaim alapján. 

Innentől nem volt visszaút, Lajos szoros kapcsolatba került a famegmunkálással, 2010-ben a Békés Megyei Népművészeti Egyesület táborában is részt vett, Pál Miklósné elnök és a fafaragást tanító mesterei is biztatták, így elvégzett egy OKJ-s faművestanfolyamot. Azóta nagyon sok zsűrizett munkával rendelkezik, már nem sok kell ahhoz, hogy népi iparművész legyen. 

Elsősorban azért zsűriztetem az alkotásaimat, mert ez visszajelzés számomra – ecsetelte. – Ha pozitív a fogadtatás, akkor tudom, hogy jó úton haladok. Amennyiben kritikát kapok, kiderül, hogy min kell változtatni. Egyik legnagyobb sikeremet 2019-ben a debreceni Kösöntyű ékszerkészítő pályázaton értem el, különdíjjal jutalmazták a munkámat.

Járja a különböző tájegységeket, inspirációt gyűjt

A faműves életformájává vált a faragás mellett a különböző tájegységek felkeresése a Zempléntől a Balaton-felvidékig, különféle motívumokat, díszítőelemeket, technikákat ismert meg. Ezt kiegészítette olvasmányainak ismeretével.  És hogy mit szólnak határőr kollégái a hobbijához? Török Lajos elmondta, nem szokott ezzel dicsekedni, tehát többen nem is tudnak róla. Akik viszont látták a munkáit, elismerően szóltak róluk. A faműves kitért arra is, miért szereti leginkább a fafaragást. 

– Ilyenkor csak te vagy, a megmunkáláshoz szükséges anyag, maga az alkotás és a csend. Az öröm pillanatai, hogy teremtesz valamit – emelte ki. Hogy nem akármit, azt jól példázza, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet nagyon sok alkotását meg­vásárolta, így újakat kell készítenie. Ahogy azonban fogalmazott, ez legyen a legnagyobb gond.