Egyedi a szarvasi nemzetiségi oktatás

Szarvas Dr. Katona Krisztina, a pedagógiai kar dékánja köszöntőjében elhangzott, a nemzetiségi képzés a felsőfokúvá vált óvodapedagógus szakon a kezdetektől, tehát 1959 óta jelen van. A Gál Ferenc Egyetem és azon belül a pedagógiai kar egyik fő küldetése pedig a nemzetiségi nyelv és kultúra átörökítésének elősegítése, illetve olyan pedagógusok képzése, akik képesek a nemzetiségi kultúra, hagyomány és identitás megőrzésére, átadására, mindemellett tökéletes biztonsággal használják szakirányuk nyelvét. A pedagógiai kar feladata továbbá az anyaország és hazánk nemzetiségei közötti híd szerepének a betöltése is. 

Dr. Lipcsei Imre elmondta, a nemzetiségi oktatás egy nagyon fontos terület. Igaz ez a Gál Ferenc Egyetemen is, amihez hasonló egyedi képzés az országban rajtuk kívül csak Baján van jelen ilyen mértékben.

Összesen négy nemzetiségi és kisebbségi szakirány közül választhatnak a felvételizők, melyek a szlovák, a román, a német és a cigány-roma. Hozzátette, a nemzetiségi oktatás egyik sarokköve a pedagógusképzés, hiszen amit a családban megadnak a szülők a gyerekeknek az identitás kialakításával­, az ünnepek és szokások elsajátításával, mindhez jól hozzásimul, illetve mindet megerősíti az óvodai és az iskolai nevelés. Hangsúlyozta, a nemzetiségi konferencia pedig egy tökéletes alkalom a tapasztalatcserére, ami továbbfejleszti és erősíti ezt a képzéstípust. 

Ritter Imre, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke nyitó előadásában a nemzetiségi pedagógusképzés felsőoktatási helyzetéről beszélt.

Kifejtette, a szarvasi pedagógiai karnak rendkívül fontos szerepe van a hazai nemzetiségek életében. A képzéshelyzetről elmondta, 2016-ban egy teljes körű országos felmérést csináltak, amely alapján meghatározták a jövőbeli célokat. Örömmel tudatta, hogy már rövid idő alatt is olyan komoly eredményekről számolhat be, mint például az intézmények átvétele a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok által, a hallgatói ösztöndíj vagy a nemzetiségi pedagógus pótlék négyszeresére emelése, kibővítése. 

Dr. Krizsán Anett, a megyei kormányhivatal igazgatója elmondta, egy ország nagysága abban is megmutatkozik, hogy a határain belül élő kisebbségekkel, nemzetiségekkel miként él együtt és hogyan bánik velük. 

Fontosak tehát a feladatok a témával kapcsolatban, gyakorlatilag minden területen, így a nemzetiségi oktatásban is. Hozzátette, ezen belül a két legfontosabb terület a kultúra és a nyelv megőrzése, amiért a nemzetiségi pedagógusok komoly erőfeszítéseket tesznek a mindennapokban. 

Florin Trandafir Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja kifejtette, Románia számára nagyon fontos a magyarországi román nemzetiségi kultúra és nyelv megőrzése, amely oktatási folyamatot figyelemmel kíséri maga is. Hozzátette, minden olyan eseménynek örülnek, ami ezt elősegíti, így az egyetem nemzetiségi konferenciájának is. 

Emil Kuchár, a Szlovák Köztársaság főkonzulja elmondta, a nemzetiségi pedagógusok munkája a fiatalsággal nagyra értékelhető Magyarországon. Hiszen minden szabad ország kincsei a nemzetiségek, a kultúra és a nyelv megőrzése, valamint a beszélgetések az emberek között. 

Cél a nemzetiségi pedagóguspálya népszerűsítése

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló elmondta, nagy kihívást jelent megfordítani azt a folyamatot, miszerint Magyarország egyre inkább egynyelvűvé válik. Hozzátette, a nemzetiségek bizottsága folyamatosan igyekszik támogatni a nemzetiségi oktatás területét, egyrészt jogszabályok benyújtásával, másrészt ösztöndíjprogramjával és a nyelvi pótlék emelésével is. 

Céljuk, hogy a nemzetiségi pedagóguspálya népszerűségét visszahozzák. Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke kifejtette, a nemzetiségi konferencia jó alkalom arra, hogy a szakemberek tapasztalatot cseréljenek és tanuljanak egymástól. Köszöntötte még a konferencián jelen lévőket Szebellédi Zoltán, a megyei önkormányzat alelnöke, valamint Babák Mihály, Szarvas polgármestere, akik örömüket fejezték ki a két év koronavírus miatti kihagyás utáni személyes találkozásnak.