Milliárdokat költenek az aktív turizmusra a Körösök völgyében

Elkezdődött a Körösök völgye aktív turisztikai stratégiájának kidolgozása, ennek kapcsán tartottak szerdán partnerségi találkozót a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület, illetve az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ közös szervezésében a Széchenyi ligetben, a látogatóközpontban. Pócsi Gabriella, az egyesület munkaszervezet-vezetője elmondta, megfogalmazták a rendezvényen a jövőbeni célokat.

Révész Máriusz elmondta, az a cél, hogy Magyarország a legélhetőbbek között legyen. Az elhízásra utalva hozzátette, szó szerint nehéz az élet, ezért szükséges javítani az aktív, egészséges életmód feltételeit. Európában az elmúlt években itt fejlődött leginkább az aktív turizmus.

A kerékpározás kapcsán ismertette: 2010 óta 1850 kilométer kerékpárút épült itthon, és idén további 250 kilométer készül el, hiánypótló szakaszokat valósítottak, valósítanak meg. A Körösök völgye térségében 10 milliárd forint állt rendelkezésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban bicikliutakra. A Modern Városok Program részeként Békéscsabán 20 kilométeren Wenckheim turista- és kerékpárutat alakítanak ki.

A biztonságos közlekedésre is kitért. 450 ezer negyedik osztályos gyermek kapott közlekedési kisokost, hogy KRESZ-tudással vértezzék fel őket, és elkészült a KRESZ módosításait javasló csomag is. Érdekességként megemlítette: van arra holland példa, hogy az iskolák környékéről 7 és 9 óra között kitiltották az autósokat, hasonlóban gondolkodtak az angolok is. Kiemelte: a városoknál nem az a fontos, hogy biztosítsák a kocsik átmenő forgalmát, hanem az, hogy élhetők legyen.

A kormánybiztos szólt arról: turistaházakat, zarándokhelyeket, vízitúra-megállóhelyeket újítottak fel, a jövőben pedig nem a megállók, hanem az útvonalak fejlesztéseire összpontosítanak. Elmondta, hogy Sarkadot, Gyulát, Békést, Köröstarcsát és Gyomaendrődöt érintően is voltak beruházások, például kajakokat, kenukat, vízitúrához kapcsolódó eszközöket szereztek be. 

Úgy véli, a Körösökön a nyaralóhajózást is érdemes lenne elindítani. Számos megvalósult és tervezett beruházást ismertetett: a Tisza-tavon Bölömbika-kilátó épült, amely csak vízen közelíthető meg, létrejött a Bükki Csillagda, a Csaj-tónál 13 kilométeres hajtánypálya, Kiskörénél pedig raftingpálya lesz. Sorolta, hogy az Aktív Települések Program keretében futókörökre, gör- és bringaparkokra is adnak támogatást, sikeresen pályázott Békés megyéből Orosháza, Gyula, Békéscsaba, Körösladány és Dévaványa.

Hangsúlyozta, a következő időszakban 63 milliárd forint jut majd aktív turisztikai fejlesztésekre. Olyan attrakciókra van szükség szerinte, amelyek vonzók és fenntarthatók. Mivel a forrásokat megfelelően kell elkölteni, szükséges stratégiákat kidolgozni. Úgy véli, a programmal mindenki nyer: hiszen akik itthon nyaralnak, itthon költik a pénzt, egyes térségek számára az aktív turizmus kitörési pontot jelent, a szolgáltatók pedig vendégeket fogadhatnak.

Mérföldkő előtt áll a térség

Nagyszerű lehetőség, fontos mérföldkő előtt áll a térség – mondta Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. Hozzátette: azt lehet tapasztalni, hogy egyre többen fordulnak az aktív turizmus felé, egyre többen néznek szét a térképeken, keresve a túrázós, biciklizős, vizes lehetőségeket, a kastélyokat. Hangsúlyozta, hogy a térség gazdag ilyen kínálatokban, ezért ezeket érdemes egybefűzni és egységes csomagban kínálni az érdeklődőknek. Beszélt arról, hogy szintén fontos döntés volt a környék életében, hogy a kormány turisztikai térségként nevesítette Gyulát és térségét, benne Békéscsabával. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület elnökeként kiemelte: az egyesület és a munkaszervezete felkészült a fejlesztések koordinálására, amelyeknek köszönhetően rendkívül vonzóvá válhat a Körösök völgye Gyulától Szentesig.