Akadályozza a ház tatarozását a szomszédja betonkerítése

A Dél-Békésben élő idős férfi elmondta, hogy szomszédasszonyával évtizedek óta haragban vannak, már nem is állnak szóba egymással. 

– A szomszéd betonkerítése rossz helyen áll, ráadásul akadályozza a felújítást, amit régóta el szeretnék végezni. Végre tataroznám a tetőt, ám a kerítés, ami a mi telkünk területén épült fel annak idején, gátat szab ennek. A mesterek azt mondták, nem férnek oda az épületrészhez, csak akkor tudják elkezdeni a munkát, ha elegendő helyet teremtünk hozzá, de a szomszéd semmit sem hajlandó tenni – panaszolta a férfi. Hozzátette, már az egészsége is megromlott, sokat idegeskedik a fennálló helyzet miatt, ami tarthatatlan. Hangsúlyozta, kétségbeesésében már arra gondolt, önhatalmúlag bontja le a szomszéd kerítését, a felújítás után pedig visszaállítja az eredeti állapotát.

Dr. Csűri Gábor elmondta, semmi esetre sem javasolja az önhatalmú bontást, ugyanis, ha utólag jogtalannak ítélik meg a cselekedetet, akkor kapcsolódhat hozzá kártérítési felelősség, sőt akár büntetőjogi is. Ehelyett – végrehajtható okirat birtokában – a határozat végrehajtását kell kérni a hatóságtól. Ekkor először felszólítják, majd, ha nem történik semmi, bírságolják a szomszédot, végül akár le is bontathatják a rossz helyen álló falat. 

Az ügyvéd kiemelte, ha a háztető csak a szomszédos ingatlan felől közelíthető meg, akkor egyértelmű a helyzet: a szomszéd köteles megengedni a telkére való belépést például az építési anyag áthordása céljából a karbantartással vagy átépítésével kapcsolatos munkálatok elvégzése érdekében. Hozzáfűzte, a szomszédjognak általános szabályként ismert tétele a „szükségtelen zavarás tilalma”, ebből ­ugyanakkor az is következik, hogy a „szükséges zavarás” megengedett. 

– A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv rögzíti, hogy ha közérdekű munkálatok elvégzése, adott esetben állatok befogása, áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, ágak és gyökerek eltávolítása céljából, vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. Ugyanígy, kártalanítás ellenében használhatja a tulajdonos a szomszédos földet, ha ez a sajátján való építkezéshez, bontási, átalakítási, karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges – részletezte. Dr. Csűri Gábor hangsúlyozta azt is, hogy legtöbbször szerencsére nem hiányzik a felekből a józan belátás és a segítő szándék, a szomszédos telkek igénybevételével kapcsolatban azonban időről időre felmerülnek olyan problémák, amelyek perre adnak okot, és a megoldás végül a bíróságok feladata lesz. 

– Ha a telkek között vitás a határvonal, hiányzik a megegyezés, akkor földmérőt kell bevonni, s a bíróságtól kérhető, hogy kötelezze a szomszédot a kerítés áthelyezésére, valamint a költségek megtérítésére –tette hozzá. 

A szomszédjogi problémákra mindig találnak megoldást

Dr. Csűri Gábor elmondta, a szomszédjogi viták viszonylag gyakoriak, előfordul, hogy hangos, zavaró zene miatt panaszolják be az érintettek a szomszédot. Problémát okozhat, ha társasházak alatti üzlethelyiségekben kávézót, sörözőt nyitnak. Nem ritka, hogy füstölő üzemeltetése zavarja a szomszédokat, esetleg étkezdékből áramló zsírszag okoz bosszúságot. 

Az ügyvéd hírportálunknak elmondta, mindenre van ma már technológiai megoldás: a füstölőnél szabvány szerinti szűrőberendezés használata, a zenehallgatásnál, rakodómunkáknál időkorlát kiszabása, az újonnan kialakított, szomszédos telekre néző ablaknál speciális árnyékoló elhelyezése. Kiemelte, telekhatárhoz kapcsolódó vitáknál is van lehetőség bírósági közvetítőeljárásra, képzett mediátorok igénybevételére, peren kívüli megegyezésre.