Nyeregbe pattanva bejárhatjuk a Wenckheim család Békés megyei kastélyait

A békéscsabai Szent István teret választottam kiindulópontnak és célállomásnak is, mivel a főtéri Tourinform-irodában kerékpárt is lehet kölcsönözni, így békéscsabaiként átélhettem, milyen lenne turistaként tekerni a Modern Városok Program keretében megvalósuló bicikliúton. A főtérről a József Attila utcán át, majd a Deák utcai kishídon keresztül, végig a szoborsétányon és a Gyulai út elején eljutottam a Munkácsy Emlékházig – a Wenckheim turista- és kerékpárút honlapja szerint itt is lesz kerékpáros-pihenőhely, javítókészlettel, pumpával, kölcsönzési lehetőséggel. 

Felemás érzésekkel tekertem Gerla felé 

Innen vettem célba Gerlát, ahova felemás érzésekkel érkeztem meg. A Dobozi úton a körforgalomig megfelelő a bicikliút, a körforgalomtól a téesz­ig, azaz a kanyarig azonban nemcsak keskeny és töredezett, hanem olykor balesetveszélyes is. Onnan a Gém utcáig ragyogóan rendbe tették és szélesítették a szakaszt, a Gém utcától a gerlai bekötőig viszont ismét keskeny, repedezett és odafigyelést igénylő a burkolat állapota. Fontos: ahol eddig nem újították fel a kerékpárutat, ott is rendbe teszik – részletkérdés, hogy nem a wenckheimes, hanem egy másik projekt keretében. A gerlai bekötőút mellett a városrész határát jelző tábláig bicikliutat építettek az úttal párhuzamosan, majd onnan, a Csabai úton a Wenckheim Károly térig nyitott kerékpársávot festettek fel. 

A teret igényesen rendbe tették: tele növényekkel, sétánnyal, padokkal, kukákkal, sőt egy pingpongasztallal is. Emellett kapott helyet a fedett pihenőhely, asztalokkal és padokkal, szerszámkészlettel és pumpával. Némi hiányérzetem annyiban volt, hogy nem találtam leírást a gerlai kastélyról, csak egy képet, hogy miként nézett ki annak idején. 

Negyven éve költözött ki az iskola 

Aztán a rezidencia előtt egy félig széttört táblára bukkantam. Itt kiderült, hogy a kastélyt és a mellette lévő magtárat a Wenckheim család 1854 és 1860 között Ybl Miklós terve alapján építtette. Az épület a második világháború után sokféle funkciót látott el, volt benne községi tanács, művelődési központ, rendőrség, óvoda, iskola. Az iskola 1982-ben költözött ki, a kastély ettől kezdve folyamatosan lakatlanná vált.

A rezidencia nem látogatható, a kerítésen felirat csüng, miszerint magánterület és idegeneknek belépni tilos, a kapun pedig méretes lakat. A gerlai kastély ügye nemrég a városi közgyűlés ülésén is szóba került. Az önkormányzat pár éve értékesítette egy cégnek, amely továbbadta egy másik cégnek. A szerződésben szerepelt, miszerint a tulajdonosnak a kúriát fel kell újítania, és ha ez nem történik meg, akkor a város visszaveheti az ingatlant. Bár a korszerűsítés eddig nem történt meg, a város nem élt a visszavásárlási lehetőséggel. A tulajdonos közlése szerint elkezdődött a felújítás előkészítése, a tervek szerint 2024 végére ragyoghat ismét régi fényében a kastély. 

A pósteleki kastély felújítása is napirendre került 

Hogy innen merre kell Póstelekre menni, tábla hiányában a Napsugár és a Magvető utcákban a burkolatra felfestett sárga biciklikből, a kerékpáros nyomból következtettem ki. Csodás erdei részen kötöttem ki. Hogy milyen madarak csicseregtek? Ornitológusvégzettség hiányában ezt nem tudnám megmondani, de a bicikliút közepén bóklászó éticsigát viszont felismertem: ő a biciklim kerekéhez került közel, én pedig a természethez a Gerla és a Póstelek közötti szakaszon, és mire kezdtem élvezni ezt a helyzetet, be is gurultam a pósteleki kastélyromhoz. Omlásveszélyre figyelmeztető tábla, kerítés – ez fogadott a rezidenciánál, amely a kihelyezett tábla szerint 1906 és 1909 között épült. A 72 helyiséges és háromszintes épület rendelkezett villany- és gázvilágítással, vízvezetékkel, és hatalmas volt benne a luxus: Bécsből és Párizsból hoztak plüsstapétát, a szalon mindkét oldalán márvány kandalló kapott helyet, az összes lakóhelyiséget parkettával, vakpadlóval borították. 

Érdekesség, hogy az uradalomban lóvontatású gazdasági kisvasutat is kiépítettek. Herczeg Tamás országgyűlési képviselő nemrég azt írta a Facebook-oldalán, hogy egyeztetett a pósteleki kastély felújításáról, és hogy a korszerűsítés több lépcsőben valósulhatna meg. Akkor várhatóan élőben, addig pedig egy kronoszkópon keresztül is látható lesz majd, hogy miként nézett ki egykor a rezidencia. Ez a berendezés várhatóan még ebben az évben elkészül, hogy hol kap helyet pontosan, arra egy, a földből óriási fekete gilisztaként kikukucskáló cső utal. 

Pumpapályát létesítettek, ahol nem kell tekerni 

Őzek, a simogatóban zöldség- és gyümölcsfélékre ácsingózó jószágok, fényképésszel sétálgató menyasszonyok és vőlegények – nem csupán ennyit jelent Póstelek. A beruházás során itt is kiépítettek egy pihenőhelyet, a volt autósmozinál pedig készítettek két pumpapályát. Kipróbáltam előbb a nagyobbat, majd – sikerélményt keresve – a kisebbet. Egyiken sem éreztem rá, hogy mit kellene tennem, hogy ne essek el két méter után, így feladtam. Szerencsére bénázásomat senki sem látta, én pedig megnéztem a használati útmutatót. A buckákkal és kanyarokkal teli pálya lényege, hogy pumpáló mozgással hajtva a biciklit, a súlypont folyamatos áthelyezésével, a kanyarokat és a buckákat kihasználva anélkül lehet körözni a pályán, hogy tekerném a pedált.

A futófolyosót is szépen rendbe tették 

Ugyan táblát hirtelen itt sem találtam, hogy miként lehet visszajutni a belvárosba Póstelekről, a felújított bekötőútból kikövetkeztethető, hogy merre érdemes indulni, illetve végül a magasban rábukkantam a nyilakra. Hamar elértem Veszéig, keresztülhaladtam a falfirkákkal kicsinosított aluljárón, majd rámentem az Élővíz-csatorna mentén menő futófolyosóra. 

Ha nem jobbra, hanem balra kanyarodtam volna, akkor eltekerhettem volna egészen Gyuláig – a fényesi, körforgalommal is megspékelt részen nemcsak a kerékpáros nyomból, de a táblákból is elég jól megtudható, hogy merre kell menni. Vesze és a Körte sor között nemcsak felújították, hanem szélesítették is a kerékpárutat. Egy részen egy pihenőt is kialakítottak, szerelőállomással, padokkal és asztalokkal. A Gerla és Póstelek közötti szakaszhoz hasonlóan itt is közel kerülhet a biciklis a természethez. A Körte sorra érve a Lencsési út, Corvin utca, Dózsa György út, Szabadság tér útvonalon tértem vissza a Szent István térre, mindenhol nemrég felújított kerékpárutakon haladhattam. Összességében, a pihenőkkel együtt, közel két órát voltam úton, és ez alatt több mint húsz kilométert tettem meg. Nem békéscsabaiként, hanem ténylegesen turistaként olykor kétségbe estem volna, hogy merre is kell haladnom. Ha kihelyezik majd a tájékoztató, irányt jelző táblákat, egyértelműbb lesz a helyzet. 

Persze ma már szinte mindenkinek a zsebében van okostelefon, amely segíthet a tájékozódásban, illetve a Békéscsabai Turisztikai Egyesület nemrég jelentetett meg egy kiadványt, amelyben vannak kézzel fogható térképek és leírások is az egyes útvonalakról.

Szabadkígyós is elérhetővé válik

A főtérről célba vettem a jaminai bányatavaknál lévő madárlest is. A beruházás során felújították a Bartók Béla úti, a Temető sori, a Kétegyházi úti kerékpárutat, illetve további bicikliutat építettek a Kígyósi úton és a Kerekegyházi úton. Ez összességében egy 6,5 kilométeres túra volt, amit nagyjából 20-25 perc alatt küzdöttem le – nem Tour de France-os, de azért haladós tempóban. Bár a szakasz hivatalosan nem épült meg egyelőre egészen a madárlesig, elkészült az aszfaltcsík, így a behajtást tiltó tábla pedig nem akadályozott meg abban, hogy felkeressem a kilátót. Itt is építettek pihenőhelyet, sajnálatos, hogy a padokat és az asztalokat ellopták, a szerelőállomás és a pumpa azonban elérhető. A madárlesről szemügyre lehet venni szárnyasokon kívül a bányatavat, bele lehet látni, hogy milyen trükköket alkalmazva pecáznak a horgászok. És lehet a távolba, a szabadkígyósi kastély felé is merengeni, munkagépeket látni – Szarvas Péter polgármester a Facebook-oldalán azt írta, a Kerekegyházi úttól a kastély hátsó bejáratáig tartó, négy kilométer hosszú és három méter széles burkolat nyáron készül el.

Olyan összetett turisztikai élményeket kínálnak majd, amelyre alig akad példa 

Opauszki Zoltán, a város környezetvédelemért és turisztikáért felelős tanácsnoka, a helyi turisztikai egyesület elnöke ­elmondta, nemcsak Békéscsaba­, hanem az egész térség tekintetében fontos turisztikai beruházásról van szó, egy olyan összetett projektről, amelyre alig akad példa. A Wenckheim turista- és kerékpárút köldökzsinórként köti össze egymással a kastélyokat, az útvonalra felfűzték a jaminai bányatavakat is. Jelezte: a szabadkígyósi Wenckheim-kastély a megnyitása óta rengeteg érdeklődőt vonz, az épülő és rövidesen elkészülő bicikliút pedig erősíti a Szabadkígyós és Békéscsaba közötti kapcsolatot is. Szarvas Péter polgármester korábban úgy nyilatkozott: Békéscsaba és környéke megfelelő adottságokkal rendelkezik, hogy az aktív, azon belül is a kerékpáros turizmus iránt érdeklődőket vonzza. A Wenckheim turista- és kerékpárút olyan tematikus bicikliút és szolgáltatáscsomag, amely nemcsak a környéken élők számára, de a városba érkező turistáknak is nagyszerű élményeket kínálhat. Kiemelte, a kastélyok, a látványos fasorokkal szegélyezett kerékpárutak mellett különlegességek – például pumpapálya, madárles, Pósteleken kronoszkóp – gondoskodnak majd a kirándulók élménygazdag kikapcsolódásáról.