A közös gyökerekre emlékeztet a nemzeti összetartozás napja

Békéscsabán a helyi városvédő és városszépítő egyesület Trianon emlékei Békéscsabán címmel szervezett emléksétát a nemzeti összetartozás napjához kötődően. A Szentháromság-szobortól induló túrát Komáromi István, az egyesület tagja és Ugrai Gábor, az egyesület elnöke vezette.

A programon elhangzott, immár hagyomány náluk, hogy sétákon emlékeznek vissza a neves napokra, forradalmakra. Mint mondták, ezeken az alkalmakon a résztvevők gyakran rácsodálkoznak, mi minden kapcsolódik Békéscsabán az adott eseményekhez.

– Ezúttal a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója szolgáltatja a találkozó apropóját, amely a nemrégiben átadott Szentháromság-szobortól indul. Az emlékmű felirata és felállításának dátuma – december 22. – is ehhez az eseményhez kapcsolható. Ugyanis éppen december 22-én volt az a kolozsvári gyűlés, ahol a résztvevők kimondták, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni – ismertette Ugrai Gábor.

A szobrot elhagyva az Erkel utcába vezetett a történelem szerelmeseinek útja, ahol megcsodálhatták az egyik sarki ház falán található Trianon-emléktáblát, amit az ott lakó család állított fel. Onnan az Andrássy Gyula gimnáziumba mentek, ahol Komáromi István mesélt az iskolában található szobrokról, emléktáblákról.

– Igazgatóként fontosnak tartottam, hogy emléktáblákat helyezzünk el a magyar neves napok kapcsán az intézmény területén. Így az iskola épületének belső falára három: egy holokauszt-, egy trianoni és egy 1956-os emléktábla került. Nem messze tőlük pedig négy szobor is található. A Munkácsy Mihály és az Alföld című szobrot Mladonyiczky Béla készítette. Utóbbi korábban a régi Ifiház egyik terménél állt. De természetesen a két névadó, Rózsa Ferenc és Andrássy Gyula gróf szobra is kiemelt helyen van az iskolában – avatott be minket az egykori iskolaigazgató.

A séta résztvevői az intézményt elhagyva a Trianon-emlékműhöz mentek, hogy csatlakozzanak a városi megemlékezéshez.

Itt a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes produkciója után az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium diákjainak Trianon arcai című műsorát tekinthették meg az érdeklődők. A fellépők előtt Szabó László, az intézmény vezetője osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

– A tisztességet, a becsületet és az alázatot választó embert kell keresni a történelemben. Hogy elmondhassuk, az ember le tudja győzni legnagyobb ellenségét, rajongó önmagát, és akkor bizony hőssé válhat – emlékeztetett Szabó László.

Békésen a kulturális központban tartottak megemlékezést a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója alkalmából. Beszédében Kálmán Tibor polgármester hangsúlyozta, a küzdeni akaró és tudó közösségek onnan ismerszenek meg, hogy lelkükben és kezeik alatt valósággá formálható ellenfeleik hazugsága, hitté az őket érő csapások reménytelensége és igazsággá az őket ért igazságtalanság. A tények megváltoztatására ők sem képesek, de arra igen, hogy a gyakran lesújtó tények mentén jövőt, hazát, nemzetet építsenek.

Kondoroson a Trianon-emlékműnél tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést pénteken a békediktátum aláírásának 102. évfordulóján. Ribárszki Péter polgármester kiemelte, a küzdeni akaró és tudó közösségek onnan ismerszenek meg, hogy lelkükben és kezeik alatt valósággá formálható ellenfeleik hazugsága, hitté az őket érő csapások reménytelensége és igazsággá az őket ért igazságtalanság. A tények megváltoztatására ők sem képesek, de arra igen, hogy a gyakran lesújtó tények mentén jövőt, hazát, nemzetet építsenek.

– Ma, 2022-ben pedig itt, Kondoroson az emlékezés, a gyász mellett már a tennivalók, a nemzeti összefogás előtt álló kihívások is részei 1920. június 4-e örökségének – hangsúlyozta a polgármester. – A magyar olyan nemzet, melynek léte folyamatos küzdelem. Hasonló azon szélmalmokhoz, melynek kerekei annál erősebben fordulnak, annál több életet adnak, minél inkább gyötri őket a vihar. Örök és elpusztíthatatlan szélmalomként állunk, őröljük a reánk találó feladatokat a viharban. Dolgozunk már több mint ezer esztendeje a Duna és a Tisza mentén, a Kárpátok koszorújában, ahol bár mindig süvít a szél, de telnek is a zsákok, sülnek a kenyerek.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő kitért arra, 102 évvel a trianoni békediktátum, a nemzetet sújtó gyalázatos döntés után a gyász mellett az összetartozásról is beszélhetünk. Apponyi gróf 1920 januárjában úgy fogalmazott, hogy „…nem kell temetésről beszélni akkor, amikor újraébredésről van szó.”

– Ez a mondat talán most nyeri el igazi értelmét – emelte ki a képviselő. – Az országot 2010 óta vezető nemzeti keresztény kormánynak köszönhetően ugyanis valóban újraébredésről beszélhetünk. A nemzeti egység ébredéséről. A 102 évvel ezelőtti helytelen döntés ellen ma az egyetlen jó válasz az egységes, erős nemzet megteremtése.

Herczeg Tamás elmondta, a harminc éve alakult Rákóczi-szövetség a Kárpát-medence és a világ minden területén segíti a magyar nyelv, a magyar kultúra és a magyar közösségek erősítését. A szövetség az elmúlt esztendőben több mint százezer, zömében fiatalt ért el, szólított meg. Munkájának köszönhetően huszonkétezer magyar anyanyelvű, határon túli óvodás kapott ajándékot, szüleik pedig magyar nyelvű iskolába iratkozást ösztönző levelet. Kilencezer külhoni magyar részesült ösztöndíjban. A Fidesz-KDNP kormánynak köszönhetően a határon túli magyarok visszakapták az anyaországhoz kapcsolódó önrendelkezési, szavazati jogukat. A határon túli magyar vállalkozásokat támogató gazdaságfejlesztési programok indultak el a Vajdaságban, Erdélyben, Székelyföldön, a Muravidéken, a Drávaszögben és Felvidéken.

– Ezzel együtt a magyarországi vállalatok határon túli beruházásait is támogatja a kormány, amivel az anyaországtól elszakított magyarság számára biztosít munkahelyeket, illetve segít megvédeni azokat – ecsetelte a politikus. – Az elmúlt öt évben mintegy hatvanezer határon túli magyar vállalkozás kapott több mint 130 milliárd forint támogatást.