Nem a Jéger okozza a rendkívüli aszályt Békésben

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hangsúlyozta: a Jéger révén 50 milliárd forintnyi jégkártól mentik meg a hazai mezőgazdaságot, emellett számottevő az is, hogy ipari és magántulajdont ugyancsak védenek a rendszerrel. Elmondta: több fórumon is bemutatták, miként működik a rendszer, és kiemelték, hogy az a csapadék mennyiségére nincs hatással – ennek ellenére volt, hogy a generátorok üzemeltetőit megfenyegették, emiatt megtették a jogi lépéseket.

Jelezte: az agrárkamara közfeladatot lát el azzal, hogy működteti a Jégert, ezért nem is tervezik az üzemeltetésének felfüggesztését. Ezt csak olyan helyeken tették meg, ahol halálos fenyegetéssel szembesültek, ám amint lehetőség nyílik rá, visszaáll a rendszer.

Egy, a hétfői fórumon levetített videóban dr. Geresdi István, a Magyar Tudományos Akadémia doktora ismertette: vízgőz szükséges a csapadék képződéséhez, ez viszont hosszan tartó szárazság idején hiányzik. Megemlítette, hogy a mostani frontokhoz sokszor nem kapcsolódott csapadék.

Aláhúzta: a Jéger a csapadék mennyiségét nem képes befolyásolni, csak a halmazállapotát. A működtetés során ezüst-jodidot juttatnak a magasba, hogy ez miként történik, országonként változó, de a hazaihoz hasonló a spanyol és a francia rendszer is. Elmondta: immár 2018 óta, tehát négyéve üzemel itthon országos szinten a Jéger, és például 2020 júniusa csapadékos volt, több esett a Tiszántúlon, mint a Dunántúlon­.

A szakember tévhitnek nevezte, hogy kimossák a csapadékot a felhőkből, illetve, hogy szétfoszlatnák a felhőket, erre ez a technológia nem alkalmas, a felhőképződés dinamizmusára nem tud hatni. A reagensnek, azaz az ezüst-jodidnak pedig nincs hosszú távú hatása.

– Nem csak Békés megyében és a Dél-Alföldön van aszály, a szárazság gondot okoz a Dunántúlon is, sőt szerte Európában, Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Ukrajnában is – mutatott több térképet Kecskeméti-Bolyóczki Viktor, a Jéger-iroda műszaki vezetője.

Elmondta, hogy 2018 és 2021 között nem volt ekkora aszály a térségben, pedig azokban az években is működött a rendszer országos szinten. Egyébként pedig három évtizede üzemel Baranya, Somogy és Tolna megyékben, és látható, hogy hosszú távon sincs hatással a csapadék mennyiségére. A globális felmelegedés, a klímaváltozás következményének titulálta ugyanúgy a szárazságot, mint az esetlegesen előforduló villámárvizeket.

Szólt a rendszer lényegéről: mire a jégszemcsék a földre hullanak, addigra elolvadnak, vagy a nagy darabok aprókká válnak. Hangsúlyozta: a generátorok kezelői csak olyan esetekben kapnak riasztást, amikor van esély jég kialakulására. A kezelőket folyamatosan ellenőrzik, nem történhet elő olyan, hogy a berendezést folyamatosan megy. Idén eddig kevesebb esetben kapcsolták be a berendezést Békés megyében, mint a korábbi években – mégsem volt több csapadék.

Megemlítette, hogy 2020-ban az átlaghoz képest háromszor-négyszer több csapadék hullott Békés megyében, pedig a Jéger akkor is üzemelt. Most 200 milliméter csapadék hiányzik Békés megyében, ha ezt szeretnénk pótolni a térség teljes területén, akkor ahhoz a Balaton vízmennyiségének 60 százalékát kellene felhasználni.

A gazdák érdekeit védik a rendszerrel

Győrffy Balázs beszélt arról is: a generátorok nem tudnak több energiát kibocsátani, mint a disznóvágáskor használatos perzselő. Az ezüst-jodidot 50 méterre lövik fel, utána a légköri feláramlás viszi a magasba. Hangsúlyozta: a Jéger révén 1 forintnyi befektetéssel 33 forintnyi érték menthető meg.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy az agrárkamara a gazdák érdekeit védi, értük dolgozik, nyilván nem működtetne egy olyan rendszert, amely számukra káros, erre nem tud észszerű indokot, magyarázatot találni. Hozzátette: az elmúlt időszakban többször is tárgyalt az öntözhetőség témakörében.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: egy embereket, gazdákat védő rendszer nem lehet ellenség, ennyi gyakorlat után a tudomány eredményeit nem lehet elvitatni. Kiemelte azt is: a vizet meg kell fogni, vissza kell tartani, tárolni és duzzasztani kell, majd felhasználni. Az ezzel kapcsolatos terveket elkészítették.

Kapcsolódó cikkünk: Nyomoznak a Jéger-rendszer kezelőinek zaklatása miatt