2022.08.30. 18:58
Nem veszett ki a szőlőtermesztés Békéscsabáról
Nándori István békéscsabai kertbarátnál jártunk kedden, hogy még a fürtökön nézzük meg, milyen szőlőket szüretelnek szerdától, melyekből a Nándori kincse is születik. Békés megye ugyan nem tartozik a történelmi borvidékek közé, ettől függetlenül a hagyományt őrzik, főként a kiskerti termesztésnél. Csemege- és borszőlőt is nevelnek, két lovagrend pedig népszerűsíti ia a gyümölcsből készült nedűket.
Fotó: Bencsik Ádám
Egykoron nagy divatja volt a szőlőtermesztésnek térségünkben, Jaminát az 1800-as években nem így hívták Csabán, hanem Vinicének, azaz Szőlősnek. Nem jaminai gyerekek voltak, hanem vincuranok. Szőlőt szinte minden kertben neveltek, víz helyett szőlőlevet, bort ittak az emberek, mert az ásott kutak vize szennyeződhetett. Aztán jött a filoxéra-járvány, és tönkretette a szőlőt. Akadtak, akik újra telepítettek, de ez távol áll a 19. századi nagyságrendtől.
– Harmincöt éve termesztem a szőlőt a házunk kertjében – ecsetelte Nándori István. – Még Szarvason, édesapámtól tanultam meg, miként kell a szőlőt nevelni, a bort készíteni, a különböző hibalehetőségeket kivédeni. Ami a lényeg, naponta oda kell figyelni a borra, miként a kolbászra is. És tudni kell, hogy mi a teendő, ha valami nem tetszik a gazdának.
Nándori István száz tő szőlőt termeszt jaminai kertjében, 80 tő bor-, a többi csemegeszőlő. A Nándori kincse egy borpárosítás többféle alapanyagból, ezzel a nedűvel nyert a gazda számos borversenyt.
– Természetesen a frissen fogyasztott csemegeszőlő is fontos – ecsetelte a kertbarát.
– A család, a feleségem, a lányom és a fiam, a két unoka kedvéért is nevelem, gondozom a szőlőt. A legörömtelibb, amikor a gyümölcs érésekor a két unoka mondja egymásnak, hogy „azonnal menjünk a szőlőbe!”
Hankó János, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör elnöke kiemelte, szerencsére a szőlőtermesztés nem veszett ki Békéscsabáról, még ha jóval kisebb is a terület, mint hajdanán.
– Ami idén nagy kihívást jelentett a szőlőtermesztőknél is, az az aszály – magyarázta Hankó János. – A kiskertekben az öntözést könnyebben megoldottuk, mint azt tették a nagyobb ültetvényeken. Védeni kellett a növényt az extrém hőségtől, hősugárzástól. Többek között a meghagyott levelek által, közben viszont biztosítani kellett a kellő napfényt, mert az érleli, édesíti meg a gyümölcsöt.
Hankó János elmondta, kertbarátkörök tagjai adnak tippeket egymásnak a szőlőnevelésről, a borkészítésről, és italaikat borversenyeken meg is méretik. A megyében többek között Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Kondoroson, Gyomaendrődön és Újkígyóson találkoznak rendszeresen az amatőr borászok. Úgy tartják, a szőlő terem, de a bort csinálni kell. Ugyanakkor szívesen teszik a dolgukat vele.
Lukács Sándor, a Szent Vince Borrend Békés Megyei Lovagi Székének elnöke kiemelte, a filoxéra-vész után a nagyobb szőlőterületeken ugyan megszűnt a termesztés, de az itt élők borszeretete megmaradt, és mindezt borrendek, kertbarátkörök közösen ápolják.
A gyümölcs tele van energiával
Az Európai Friss Csapat, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja megyénkbe is rendszeresen elhozza uzsonnásdobozát. Fülöp Lili, a csapat dietetikusa hasznos tippeket adott a szőlővel kapcsolatban is.
A szakember kitért arra, hogy a szőlő a nyár vége, és míg inkább az ősz egyik nagy kedvence. Tele van energiával, pedig mintegy hetven százaléka víz. Szőlőcukrot tartalmaz, amely a szervezet számára közvetlenül is felhasználható. Tápanyagban dús, vitaminban gazdag, természetes frissítő, ami támogatja a jó fizikai erőnlét fenntartását. Folsavtartalmának nagy szerepe van az agy egészségének megőrzésében, optimális működésében. Sőt, a lelki egészséghez is hozzájárul, hiszen a folsavhiány depresszióhoz, depressziós tünetekhez vezethet.
A szőlő tehát nagyszerű választás a gyermekek iskolai uzsonnás táskájába, de miközben a szülők csomagolják, néhány szemet nekik is érdemes megenniük. Ennek a gyümölcsnek a hatóanyagai ugyanis lassítják a bőr öregedési folyamatát.
