2022.08.12. 17:08
Megemlékeztek Békéscsaba hős városvédőjéről
Fekete Pál, az 1956-os forradalom és szabadságharc sokak által szeretett és tisztelt békéscsabai hőse életének 95. évében örökre megpihent. Békéscsaba díszpolgárának szegedi temetésével egy időben, ahol Varga Tamás alpolgármester képviselte a várost, közös megemlékezést és búcsút tartottak pénteken délután a békéscsabai Fekete Pál Gyűjtemény Csaba utcai termében.
Fotó: Für Henrik
A búcsúztató eseményen részletek hangzottak el Fekete Pál Az utolsó szó jogán című művéből, valamint Komáromi István nyugalmazott címzetes igazgató mondott megemlékező beszédet. A történelemtanár részletesen bemutatta Fekete Pál életútját, hősies tetteit, miközben úgy fogalmazott: Fekete Pál 1956-ban Békéscsabán folytatott tevékenysége az egész hátralévő életét meghatározta.
– Ez alapján az élettörténete három részre osztható. Az első 28 év, egy fiatalember felfelé ívelő életútja, majd az 1956-tól 1989-ig tartó 33 év következett, ami az 56-os szereplés, és az azt követő megtorlásból fakadó hányattatásának, szenvedésének a története. És a harmadik, az 1989-től a most bekövetkezett haláláig tartó újabb 33 év, mely évek alatt valamiféle kárpótlást kapott az élettől – fogalmazott. Mint mondta, Fekete Pál életét talán a Kisligetben lévő, kettétört kopjafájához lehet hasonlítani, melyben a töréspontot 1956 hozta el.
– Talán, ha akkor ő is azt teszi, amit a magyar társadalom döntő többsége tett, hogy kivárja, mivé fejlődnek a dolgok, akkor egy ígéretes tanári pálya állhatott volna előtte. Lehetett volna belőle tanár, tudós, vagy író, egy a hazája kultúráját gyarapító, alkotó értelmiségi. De nem, az egykori sárospataki diák nem várt ki, hanem cselekedett, és ennek következményei derékba törték a sorsát – hangsúlyozta.
Komáromi István elárulta, még két évvel ezelőtt is úgy nyilatkozott Pali bácsi, hogy szeretné, ha minél többen megtudnák, mi zajlott le ebben az országban, a kommunizmus idején.
Ugrai Gábor a csabai városvédők, városszépítők elnöke saját emlékeit osztotta meg. E szerint Fekete Pál korábban megkereste a bírót, aki elítélte. És bár sokáig kutatta, de megtalálta: a bíró egy kertes házban lakott; Pali bácsi becsöngetett hozzá, ahol a bíró felesége nyitott ajtót. – Pali bácsi azt mondta, hogy csak a szemébe akar nézni és megkérdezni, hogy miért. De a bíró nem jött ki – idézte fel Ugrai Gábor.
– A városszépítők elnökeként azt gondolom, hogy Fekete Pali bácsi volt az igazi városvédő. Megvédte a várost, annak polgárait és épületeit. Megtett mindent, hogy a fegyverek ne pusztítsák el Békéscsabát – hangsúlyozta.
Egyben arra is emlékeztetett, hogy a Békéscsaba által adható legnagyobb kitüntetés az a díszpolgári cím, melyet 1946 után elsőként Fekete Pálnak adományozott a város 1992-ben. A város ezzel szavai szerint olyan nagyságok közé emelte, mint Kossuth Lajos, Apponyi Albert, Munkácsy Mihály vagy Stark Adolf. Ahogy fogalmazott: Fekete Pál is a város történetét formáló személyiséggé vált.
Neki köszönhető, hogy nem voltak atrocitások
Fekete Pál Sárospatakon született 1928-ban, szegény szülők gyermekeként. Négy nyelven beszélő tanár volt. 1952-ben jött Békéscsabára. Oroszt és irodalmat tanított a Petőfi utcai általános iskolában. Az 1956-os forradalom alatti tevékenysége miatt váltotta ki a megyei és a városi vezetés ellenszenvét.
Holott neki és az általa vezetett forradalmi tanácsnak köszönhető, hogy Békéscsabán és környékén nem voltak atrocitások. A forradalom lényegében erőszak és véráldozat nélkül zajlott le. A forradalom leverése után mégis kegyetlen bosszút álltak rajta a város visszatért vezetői. Letartóztatták, kegyetlen kínzásokat szenvedett el, majd életfogytiglani börtönre ítélik.
Megjárta az ország majd minden börtönét. 1963-ban, a nagy amnesztia idején szabadult. Közel hét évet ült le. Szabadulása után a képesítéséhez alkalmas munkát nem kapott, örök üldöztetésben volt része. Csak segédmunkás munkakörben dolgozhatott. A bosszú kiterjedt feleségére is. Őt szintén eltiltották a tanítástól.
