Almából született meg a Nemzeti Összetartozás Pálinkája a gyulai fesztiválon

Bora Imre fesztiváligazgató köszöntőjében felidézte, néhány évvel ezelőtt Barabás Attilával, a Magyar Pálinka Lovagrend elnökével közösen fogalmaztak meg egy álmot, amelyben olyan esemény létrehozását tűzték ki célként, amire határon innen és túl is odafigyelnek.

– Azt szerettük volna, hogy szülessen egy olyan szimbólum, amire unokáink is büszkék lesznek – tette hozzá. Úgy vélekedett, az elmúlt négy év munkája beérett, hiszen időre volt szükség, hogy az elképzelést elfogadják. Hangsúlyozta, biztos abban, hogy a pálinka hozzájárul a Nemzeti Összetartozáshoz. – Bízom benne, hogy hosszú évtizedeken keresztül fenn tudjuk tartani ezt az eseményt, és gyermekeink, unokáink, mindenki, akinek fontos a nemzeti összetartozás, tovább viszik majd a hagyományt – tette hozzá.

Barabás Attila kiemelte, a pálinkában benne van történelmünk, kultúránk, jelenünk és a gasztronómiánk. 

– A pálinka egy hungarikum, amely nagyon fontos állomásánál tart, de még egy úton jár, fontos feladat áll előtte – folytatta a gondolatot. – Ahhoz, hogy nemzeti imázshordozóvá váljon történelem, szándék és cselekedet szükséges.

Szólt arról, hogy a pálinka 700 éves az idei évben. Felidézte, hogy 1322-ben Károly Róbert Nápolyból orvosokat hívatott felesége szüléséhez, akik a lepárlás tudományát is Magyarországra hozták. Ötszáz éve, 1522-ben a Felvidéken papírra vetették a pálinka szó elődjét, míg húsz évvel ezelőtt, 2002 áprilisában született meg az a modern kori rendelet, amely kimondja, hogy mi a pálinka. Úgy vélekedett, amikor rövid időn belül a pálinka a hungarikumok hungarikumává válik majd, még inkább érezni fogjuk a Nemzeti Összetartozás Pálinkájának jelentőségét.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a fesztiválon az idei év gyümölcse az alma, és a Nemzeti Összetartozás Pálinkáját ennek megfelelően almapálinkák- és párlatok összeöntésével készítették el. 

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kifejtette, Gyulán 2000-ben, huszonkét évvel ezelőtt rendeztek először Kisüsti Pálinkafesztivált. Kitért arra, hogy azóta mind a pálinka, mind a gyulai és a csabai kolbász hungarikum lett. Az országgyűlési képviselő kiváló kezdeményezésnek nevezte a Nemzeti Összetartozás Pálinkáját, amelynek gyümölcse mostanra beérett, és fontos része, öröksége a fesztiválnak, ahogy kifejezi együvé tartozásunkat is.  

A Békés megyei származású Süli János országgyűlési képviselő elmondta, az elmúlt húsz évben hazánkban jelentős fejlődésen ment keresztül a bor- és a pálinkakultúra. Úgy fogalmazott, ahogy a pálinka készítésben, úgy a határon túli testvértelepülési kapcsolatokban is a minőségre kell koncentrálni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról szólt, hogy a Kádár-rendszer mindent megtett annak érdekében, hogy elfelejtsük nemzeti összetartozásunkat.

– Kevesen gondolták volna, hogy a nemzeti összetartozás érzése mégis hamar helyreállhat. A jobboldali kormányok, a Fidesz-kormányok nagyon sokat tettek a határon túli magyarságért – tette hozzá. – Időközben pedig a magyarság többségében is kiteljesedett ez az érzés, amire szüksége is van valamennyiünknek, és különösen igaz ez a sokat szenvedett kárpátaljai magyarságra. 

Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke elmondta, minden állam legfontosabb feladata, hogy a nemzete megmaradjon, és minél jobb erőben prosperáljon, így a magyar államnak ugyancsak küldetése, hogy a határon túli nemzetrészek is erősödjenek és gyarapodjanak. 

– Ma már elmondhatjuk, hogy a nemzeti összetartozás nem puszta álom, hanem valóság – tette hozzá. – Ami régen csak egy-egy szál volt, mára a nemzeti összetartozás egy erős, színes szövetévé vált, amiben a Nemzeti Összetartozás Pálinkája egy erős szövetszál. Mindez kifejezi, hogy nem vagyunk egyedül.