2022.09.20. 09:58
Kettős születésnapot és egyben könyvbemutatót tartottak Békéscsabán
Kettős könyvbemutatóval ünnepelte a Bárka Banner Zoltán 90. és Elek Tibor 60. születésnapját hétfőn a Jókai Színházban. A békéscsabai irodalmi műhely két meghatározó alakjai legújabb kötetüket vitték magukkal az eseményre, melyeknek születéséről és tartalmáról is beszéltek.
Banner Zoltán (jobbról a második) Németh Lajos-díjat, illetve a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg, Elek Tibor (balról a második) pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült. Mellettük Erdész Ádám és Farkas Wellmann Éva /Fotók: Kiss Zoltán/
Banner Zoltánnak az évforduló alkalmából A Télikert címmel jelent meg verseskötete, a Magyar Napló Kiadó gondozásában, míg Elek Tibornak Szerelmem, Erdély címmel íródott meg legújabb, szintén "születésnapi" könyve, a Gondolat kiadó gondozásában. A szerzőkön kívül tehát ez a két kötet volt a főszereplője annak az irodalmi estnek, amit hétfőn szervezett tiszteletükre a Bárka.
Farkas Wellmann Éva költő, a Bárka főszerkesztő helyettese elmondta, ünnepeltjeiket, Banner Zoltán Németh Lajos-díjas művészettörténészt, írót és előadóművészt, valamint Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténészt, kritikust, a Bárka és a BárkaOnline főszerkesztőjét, az aradi Irodalmi Jelen kritikai rovatvezetőjét, a Gyulai Várszínház igazgatóját és a Körös Irodalmi Társaság elnökét nem véletlenül köszöntik együtt, egy kettős könyvbemutatóval. Sok tekintetben hasonlítanak ugyanis egymásra.
Érték és kultúra szemléletük például kimondottan rokonnak tekinthető és mindketten meghatározó alakjai az összmagyar, azon belül is a Békés megyei kulturális életnek. Történetük is mutat egyező jegyeket, miszerint idén kerek évfordulójukat ünneplik, ráadásul ebben az évben egy-egy szakmai díjat, illetve állami kitüntetést is átvettek.
Banner Zoltán Németh Lajos-díjat, illetve a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg, Elek Tibor pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült, illetve épp a könyvbemutatót megelőző napon, vasárnap vette át a Tamási Áron-díjat. Emellett új könyvet is adtak ki idén, melyek által szintén kapcsolódnak egymáshoz, hiszen írtak benne egymásnak vagy egymásról.
A szerzők és kapcsolatuk bemutatása után Farkas Wellmann Éva új verseskötetéről, a versekhez fűződő viszonyáról, az olvasásról és Erdély iránti szeretetéről kérdezte Banner Zoltánt.
A Télikert költője kifejtette, amióta kezébe fogta verseskötetét arra gondol, hogy őt lényegében a költészet csinálta.
Hiszen költőként érezte meg a világot kamaszkorától kezdve, ezért fiatalon annak is készült. Ám közvetlenül a II. világháború után nem volt lehetősége erre a pályára lépni. Az érettségiig meg is írt 300 verset, ám ekkor lezárult az első költői korszaka. Később persze visszaért a költészethez, különösen 1988 után, amikor Magyarországra jött, és itt Elek Tibor buzdította. Az elmúlt tíz év verseit pedig most, 90 esztendős korára kötetbe foglalta. Beszélt továbbá arról, hogy mit jelent számára Erdély, amit az is szemléltet, hogy még ma is képes 11 órát vonatozni szülőföldje látványáért.
Elek Tibort Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója faggatta új, Szerelmem, Erdély című kötetéről.
Előtte azonban ismertette, hogy Elek Tibor könyve erdélyi tárgyú kritikákat, esszéket és vitacikkeket tartalmaz, illetve van benne három interjú is, amely munkásságának ezen részével foglalkozik. A benne található írások meglehetősen nagy időintervallumot fognak át, hiszen a 70'-es évekből, Sütő András kötetével indul, az utolsó írása pedig idén született meg. A szerző Erdész Ádám kérdésére elmondta, nehéz volt számára majd négy évtized írásaiból egy kötetre valót kiválogatni.
Átvett bele többek között korábbi, Magatartások és formák című könyvéből, amit Csíkszeredában adtak ki, ezért kevés emberhez jutott el Magyarországon. Ezt egészítette ki más írásokkal, illetve az azóta készült, az Erdélyben születő magyar irodalommal foglalkozó esszéi és kritikái közül néhánnyal. Majd elárulta, az Erdélyhez fűződő szeretete több tőről is fakad.
Az egyik a bátyja által elmesélt történetekből, és az általa bemutatott ottani írókból, másrészt pedig az egyetemi évekből, ahol szeretett tanára szintén Erdély felé terelte. Így tehát fiatalkora óta kisebb-nagyobb kitérőkkel ugyan, de folyamatosan foglalkoztatja az Erdélyben születő magyar irodalom.
