2022.09.14. 11:59
Római kori éremkincsek nyomába eredtek a szarvasi múltkutatók
Továbbra sem tétlenkednek a szarvasi TSM Civil Múltkutatók, Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor ugyanis hol újabb leletekre bukkan, hol a korábban talált kincsek titkait nyomozza. A fémdetektorosok két olyan éremkincsről tájékoztattak, amelyek története vélhetően egybefonódik.
Kelemen Gábor és Czesznak Zsolt szinte egész évben a kincseket kutatják /Fotó: Vásári Erzsébet/
Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor legfrissebb híradásából kiderül, hogy ezúttal két, tavaly ősszel felfedezett római kori éremkincs nyomába eredtek. Visszaemlékeztek, az éremleletekre teljesen váratlanul, igen nagy területeket lefedő, fémdetektoros terepbejárás során bukkantak. A Szarvastól délkeletre előkerült, immár 132 darabra bővült leletegyüttes első ránézésre kizárólag Valens és I. Valentinianus bronz vereteit tartalmazza.
Az érmék pontos meghatározására azonban csak később adódik lehetőség, ugyanis azok restaurálása előtt a patina felületéről természettudományos vizsgálat céljából anyagmintát vételeznek.
Hozzátették, az érmekbe még akkor botlottak bele, amikor a területet egybefüggő kultúrnövény borította. A földtulajdonos engedélyével a hozzáférhető részekről viszont sikerült a veretek nagy részét begyűjteniük, majd nemrégiben a talajfelszín feltárcsázását követően felszedték az éremlelet további példányait is. Ez utóbbi akcióban Vida István, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának numizmatikusa, szakmuzeológusa, és az Orosházi Múzeum önkéntese, Benkő József is segítségükre sietett. István egy Minelab GPX 5000-es, nagy érzékenységű fémdetektort is hozott magával, amely nagyban hozzájárult a mélyebben fekvő érmék sikeres felszedéséhez.
Elárulták, a fent említett területtől északra, légvonalban 4,8 kilométer távolságra egy új lelőhely feltérképezése során találtak rá egy újabb, 44 darabos, II. Constantius vereteiből álló éremleletre. A korábbival ellentétben ezúttal több, 3-5 darabból álló, masszívan összetapadt példányt is begyűjtöttek. Mindkét leletegyüttest ugyanazon egykori folyószakasz medrét kísérő partvonulaton rejtették el. Az érmék közelében látott nagyszámú szarmata edénytöredékek pedig arra utalnak, hogy a rejtések mindkét esetben egy lakott szarmata telepen belül történtek.
Részletezték, az antik érmékkel foglalkozók körében közismert egy 1927-es, Öcsöd közelében fellelt 2001 darabos, úgyszintén IV. századi római éremlelet. Az érméket a korabeli leírások alapján az imént ismertetett két lelőhelytől alig néhány kilométer távolságban, azokkal szinte egy vonalban fedezhették fel.
Könnyen elképzelhető tehát, hogy mindhárom szinte azonos időszakban elrejtett éremlelet földbe kerülésének kiváltó oka akár egyazon történelmi eseményre vezethető vissza.
A TSM Civil Múltkutatók elmondták, ahogy az előző kincsek, úgy ezen éremleletek is a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményét gazdagítják majd a restaurálást és a szakszerű meghatározást követően, és ezeket is láthatja majd a közönség kiállítás keretében.
