2022.10.13. 16:26
A kisnemesek érdemeit ismerik el több Békés megyei kastély felújításával
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély, a békéscsabai Urszinyi-Beliczey-kúria, valamint a vésztői Petrovszky-villa, azaz a Bagolyvár turisztikai vonzerővé fejlesztéséről beszélt dr. Virág Zsolt. A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. ügyvezetője csütörtökön tartott előadást a Csabagyöngye Kulturális Központban, a Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója című rendezvény keretében.
A szabadkígyósi kastélyról, a békéscsabai Urszinyi-Beliczey-kúriáról és a vésztői Bagolyvárról is beszélt dr. Virág Zsolt
Fotó: Bencsik Ádám
A szabadkígyósi uradalmat 1720-ban kapták meg a Harruckernek, majd a Wenckheim családhoz került. Miután Wenckheim Krisztina és Wenckheim Frigyes frigyre lépett, nem tudták megvásárolni a gyulai Almásy-kastélyt, ezért döntöttek egy saját rezidencia építése mellett, amely az 1870-es években valósult meg Ybl Miklós tervei alapján. A kastélyt a második világháborút követően államosították, az épület középiskolának is otthont adott.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély két ütemben újul meg. Az első etap keretében rendbe tették a főépületet és részlegesen a parkot, a második részben pedig szálláshelyeket és éttermet alakítanának ki, így valósulhat meg az a gazdasági program, amit elképzeltek.
A főépületben berendezett kiállítás hívószava és címe az lett, hogy Vendégségben Wenckheiméknél. Interaktív játékot kínálnak a látogatóknak, akik különféle élményelemeket is kipróbálhatnak, csengethetnek, képeslapot írhatnak. A Wenckheim családnál voltak első hazai magánrepülőgépek is, és az érdeklődők a virtuális valóság segítségével képet kaphatnak arról, hogy miként fest madártávlatból a szabadkígyósi rezidencia.
Békéscsabán, a Munkácsy Negyed kialakítását célzó projekt részeként újul meg az Urszinyi-Beliczey-kúria, amelyet az 1840-es években építettek, és amely 1877-ben került az Urszinyitól a Beliczey család birtokába. A família több főispánt és országgyűlési képviselőt adott az országnak, és Beliczey Miklós visszaemlékezéseiből számos érdekesség tudható meg, például, hogy miként játszottak egy ágyúgolyóval a rezidenciában.
Az épületben a második világháború idején szovjet katonákat szállásoltak el, a portikusznál a négy oszlopból kettőt ledöntött egy harckocsi. Az államosítást követően több funkciót is betöltött, majd a gabonaipari vállalat irodái kaptak benne helyet. Pár éve vásárolta meg az önkormányzat, hogy a Munkácsy Negyed részeként felújítsa és kibővítse, és hogy ott találhasson majd otthonra a Napsugár bábszínház.
A szakember kiemelte, hogy több funkciót fog betölteni a tervek szerint az épület, és akkor is tud majd élményeket kínálni a látogatóknak, ha éppen nincs bábszínházi előadás. Önálló attrakcióként is helyt áll, stabil pillére lesz a Munkácsy Negyednek az infografikai kiállításának köszönhetően.
A rendezvényt a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Vincze Máté hangsúlyozta, hogy a kisnemesség anno óriási, elévülhetetlen érdemeket szerzett a mecenatúrában, a kultúra támogatásában, segítve a polgárosodást például Békéscsabán is. Ezért fontos, hogy felújítsák, rendbe tegyék a régi épületeket. Példaként hozta fel a csütörtökön ünnepélyesen is átadott Munkácsy Emlékházat, amely lényeges az identitástudat erősítésében, és amely nemcsak a festőfejedelmet és munkásságát, hanem a kisnemesi életformát is a látogatók elé tárja.
Kós Károlynak szentelik a Bagolyvárat
A vésztői önkormányzat egy sikeres pályázat révén nemrég újította fel a Bagolyvárat – vagy ahogy dr. Virág Zsolt az előadásában beszélt róla – a Petrovszky-villát. A települést 1925-ben sújtó árvizet követően kezdték építeni. A feljegyzések szerint Erdélyből, Kézdivásárhelyről szállították hozzá a köveket vasúton. A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani, hogy Kós Károly elképzelései alapján készült, de úgy tűnik, hogy az ő köréből került ki a tervező. Mivel itthon nincs olyan állandó kiállítás, amely az építésszel foglalkozna, úgy döntöttek, hogy Kós Károly köré építik fel a tárlatot. Abban szerepel például a tervei szerint készült kovácsoltvas lámpás és kilincs is, az üvegablakokat azok alapján tették rendbe, illetve egy fotókiállítás a Kós Károly tervezte épületeket is bemutatja.
