2022.10.03. 09:52
A kunhalmok védelme egyre fontosabbá válik Békésben
Hatodik alkalommal rendezett konferenciát a Kétegyháza és Térsége Gazdakör, valamint a Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány nemrég Kétegyházán. A kunhalmok megőrzését helyezték fókuszba; számos szakember tartott előadást a témához kapcsolódóan.
Dr. Rákóczi Attila az újjáépített Török-halmon, Kétegyháza határában
Forrás: BMH
A konferencia főszervezője, Dr. Rákóczi Attila egyetemi adjunktus elmondta, idén az eszmecsere „A táj, mint az emberiség bölcsője”– A kunhalmok csodálatos világa – címet kapta.
Prof. Dr. Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora „Add már Uram az esőt” címmel az idei évi rendkívüli aszályról elmélkedett. Vizsgálatai során megállapította, hogy az országos csapadékmennyiség a ’90-es éves óta folyamatosan nő, ám térbeli és időbeli eloszlása nagyban megváltozott. Hangsúlyozta, látható, hogy az elmúlt ötben évben másfél Celsius fokkal nőtt térségünk átlaghőmérséklete, és már egy fokos emelkedés is többszáz köbméter víz párolgását idézheti elő. Így, ugyanolyan csapadékviszonyok között a megnövekedett hőmérséklet aszályt eredményezhet. Leszögezte, több évtizedes vizsgálatok bizonyítják, hogy talajvízkészleteink csökkenése egyértelműen a felmelegedés számlájára írható. A legfőbb cél a mezőgazdasági területeken lévő víz megtartása, amihez kellő információkat kell adni a gazdálkodóknak.
Árgay Zoltán, az Agrárminisztérium természetvédelmi referense körül járta, milyen védelmet élveznek a törvény erejénél fogva a kunhalmok. Kiemelte, a különleges képződményeknek a természeti, tájvédelmi, tájképi értékvédelme mellett a kulturális és örökségvédelme is fontos. Utóbbiban az irányító minisztérium mellett a természetvédelmi és az örökségvédelmi hatóság látja el a feladatokat, de kiemelkedő szerep jut a nemzeti parkoknak és a múzeumoknak is.
Greksza János, a Körös-Maros Nemzeti Park tájvédelmi felügyelője „A Kétegyházi Kurgánmező újjáépítésének históriája” címmel tartott előadásában felvázolta, hogy a nemzeti parknak 2011-ben egy pályázat útján volt lehetősége az egykor elhordott halmok újjáépítésére. A Török-halom építéséhez 2900, további tíz halom rekonstrukciójához összesen 4000 köbméter földet kellett megmozgatniuk.
Dr. Bede Ádám régész a halmokról és a térképekről szólva egészen az 1600-as évekig ment vissza, de bemutatott XX. századi térképeket is. Elhangzott: a halmokat már a korábbi térképeken is rendre feltüntették, és az adatokat frissítették. Mára már az interneten is fellelhetőek a halmok térképi adatbázisai.
Dr. Tóth Csaba Albert szakkolégiumi nevelőtanár, habilitált egyetemi docens a hajdúsági Csege-halmon talált bronzkori kincsekről mesélt. Elárulta, hogy a leleteket (sisakot, kardokat, sörfőző edényt) az 1800-as években a halmot véletlenül megásó munkások találták, és a terület tulajdonosa a Nemzeti Múzeumba szállította a tárgyakat. Látható: egy kisebb kiterjedésű, látszólag észrevehetetlen halom is tartalmazhat igen értékes kincseket.
Dr. Rákóczi Attila egyetemi adjunktus kifejtette, hogy az utóbbi években hatalmas előrelépés történt a halmok védelmében. Egyre inkább a köztudatban vannak, sorra jelennek meg a települési értéktáraban, de idén szeptemberben a megyei értéktárba is bekerültek. Hangsúlyozta, hogy a természetvédelmi igazgatási eljárásokban is egyre gyakrabban indulnak a halmok megőrzésével kapcsolatos eljárások.
A növény- és madárvilág védelme is szóba került
Csathó András István botanikus a konferencián a klárafalvi Hegyes-halom növényvilágát mutatta be. Elmondta, a halom Szeged és Makó között félúton található, ez a kistáj egyetlen értékelhető épen maradt képződménye. Igen ritka növények lakják, úgy mint a korcs mák, a mezei tyúktaréj, ugari tyúktaréj és a szép zörgőfű, ennek alapján megállapította, hogy egy „degradálódott” halom is lehet igen értékes botanikai szemszögből.
A térség madárvilágával foglalkozó Bozó László doktorjelölt Kevermes mellett, egy szántó és egy telepített erdő találkozási pontjánál kutat. Elárulta, igen értékes madarakra bukkant; van olyan faj, amit országunkban összesen öt esetben azonosítottak eddig. Rávilágított, hogy a művelt területek között lévő szigetes élőhelyeknek, például gyepfoltoknak, tavaknak, erdőknek óriási jelentősége van a madárvilág megőrzése szempontjából.
