2022.10.10. 15:42
A magyar néptánc ezer évét mutatják be a békéscsabai fiataloknak – videóval
Rendhagyó történelemóra címmel szervezett előadássorozatot a Balassi Közalapítvány Viharsarok Táncszínháza iskolások számára. A Kárpát-medence tánctörténeti évszázadairól szóló műsorát hétfőtől csütörtökig összesen 8 alkalommal mutatják be közel ezer békéscsabai fiatalnak a Balassi Bálint Táncművészetek Házának színháztermében.
Fotók: Bencsik Ádám
A Rendhagyó történelemóra a magyar néptánc elmúlt ezer évét öleli fel a középkortól a reneszánszon át a huszadik századig. Az előadássorozat házigazdája ifj. Mlinár Pál, aki olyan táncok kialakulásának történetébe kalauzolja el a legfiatalabbakat a táncosok segítségével, mint például a Buffens, a páros ugrós vagy a legmodernebbnek számító szatmári verbunk, -lassú és -csárdás.
A történet 1001. január 1-én, első királyunk, Szent István megkoronázásával és a Magyar Királyság megalakulásával kezdődik. Ifj. Mlinár Pál úgy fogalmaz: innentől kezdve a magyarok 1000 éves történetét az európai történelem formálta. – Ezalatt csaták százait vívták meg, különböző királyok követték egymást a trónon, de a nagy történelmi eseményeken túl az emberek hétköznapi élete is sokat változott.
Különböző korok, stílusok és divatok követték egymást. Ez hatással volt a viseletre, a zenére és a táncokra is. Akkoriban – internet híján – több évre vagy akár évtizedre volt szükség az újdonságok elterjedéséhez. Így, ha az egyik országban kitaláltak egy új táncot, akkor az előbb-utóbb az egész kontinensen elterjedt, a régieket pedig elfelejtették. Nem így a Kárpát-medencében, ahol a néptáncainkban olyan elemek is megtalálhatók, amit ezer évvel ezelőtt táncoltak – fogalmazott.
Úgy folytatta: a középkorban például az emberek körben táncoltak egymás kezét, övét megfogva. Elsőként a Kárpátok legkeletibb csücskébe, Moldvába kalauzolta el a hallgatóságot a házigazda, és idézte fel a táncosokkal az ezeréves körtáncot. Ezekben az időkben a katonák, harcosok felkészítéséhez is a táncot hívták segítségül: a különböző támadó mozdulatokhoz is egy-egy tánclépést kapcsoltak. Emiatt úgy tartották, hogy a legjobb harcosok a legjobb táncosok, és a legjobb táncosok a legjobb harcosok.
Ekkoriban alakult ki a skót fegyvertánc, a Buffens. Elhangzott, hogy az úgynevezett botolót ma a cigányok táncolják Magyarországon. Ilyen a Nyírségben táncolt úgynevezett Cigány botoló. A magyarok is táncoltak ilyen fegyveres táncokat, azonban ők megszelídítették az eszközöket. A tánchoz seprűt, kendőt, üvegeket is használtak, ezért ezeket mutatványos táncoknak hívják, ami többek között a Mezőföldön volt népszerű – ismertette ifj. Mlinár Pál.
A középkor után a reneszánsz kora következett, ami a 15. századi Itáliából indult és nagyon hamar meghódította egész Európát. A középkorban az egyház még nagyon szigorú volt, a reneszánsz idején azonban már nem: az emberek egyre színesebb ruhákban öltöztek, mulatságokba jártak. Ekkor a tudomány is nagy fejlődésnek indult, emellett pedig a táncok is, amiben a csoportos formációkat felváltották a férfi-nő alkotta párok.
A házigazda úgy folytatta: Gyimesben a mai napig a reneszánsz eredetű körtáncot táncolják, a viselet egyik jellegzetessége pedig a széles öv, vagyis a sziju, ami egyszerre volt divatos és praktikus. – Gyimes egy erdőkkel körülhatárolt területen helyezkedik el, ahol az emberek favágással foglalkoztak. Amikor kivágták a fákat és a nehéz rönköket meg kellett emelni, akkor nagyon nagy hasznát vették az övnek, ami megtartotta a derekukat. A táncban ekkor alakult ki a Gyimesi kettős jártatója és sírülője – mondta el a házigazda.
Ezt követte a Kárpát-medence egyik legeredetibb tánca, a páros ugrós. Ebben egy férfi és egy nő táncol együtt, egymást csalogatják, ami az udvarlás egyik fajtája volt. Ez a tánc is Olaszországból származik, a mai élő magyar változata pedig a soroló.
A reneszánszban a férfiak a legényessel hívták fel magukra a nők figyelmét, amiben igyekeztek minél látványosabb, virtuózabb figurákat előadni. Ez a stílus többek között Kalotaszegen volt népszerű. A táncosok egy méhkeréki, román sarkantyús táncot, a tapsost is bemutatták az iskolásoknak.
A barokk korban mindennaposak voltak a bálok, és ekkor alakult ki a balett is, a táncokat pedig mérnöki pontossággal komponálták meg. A műsorban egy vajdaszentiványi táncot adtak elő a diákoknak.
A 19. században, a forradalom idején egyre fontosabb lett hazánkban a magyarságtudat, ami a táncban is megmutatkozott. Ekkor alakult ki a verbunkos, aminek célja eredetileg a harcosok, katonák toborzása volt.
Végül a csárdás alakult ki, amely a magyarok nemzeti tánca. Ez a verbunk páros, energikus változata. Ezt a falvakban találták ki a paraszt emberek, és később a báltermekig jutott: így alakult ki a palotás. A műsor végül a legújabb tánccal, a szatmári verbunkkal, - lassúval és -csárdással zárult.
A Rendhagyó történelemórát csütörtökig minden nap 10 és 13 órai kezdettel láthatják az érdeklődő iskolások.
