Békéscsabán, Orosházán és Szeghalmon nyújtották karjukat a véradók

Várszegi György tűzoltó főhadnagy elmondta, a hivatásos tűzoltók, kéményseprők, irodai dolgozók, valamint a civilek három településen; Békéscsabán, Orosházán és Szeghalmon adhatták a vérüket. Az apropó a természeti katasztrófák csökkentésének világnapja volt, egyúttal a megmozdulással emlékeztek a vörösiszap-katasztrófára is. A megyei szóvivő elsők között nyújtotta karját Békéscsabán. 

– Segíteni nagyon jó érzés, és az a kis kellemetlenség, amit a szúrás jelent, eltörpül ahhoz képest, amit másoknak adhatunk. A véradás elhatározás kérdése, aki egyszer már adott, nagy valószínűséggel rendszeres véradóvá válik – hangsúlyozta, hozzátéve, ő évente egy-két alkalommal nyújtja a karját. Ezzel a szervezetét sem terheli meg, sőt, az önzetlenség előnyös, hiszen az érintettek véradás előtt több szűrővizsgálaton is átesnek. Úgy véli, aki alkalmas donornak, örülhet, hiszen egészséges. 

A megyei igazgatóság szervezésében több, mint ötvenen adtak vért szerdán, hárman első alkalommal, de olyan is volt, aki már hatvankettedjére járult hozzá beteg honfitársai gyógyulásához. 

– Egy véradással akár három élet is megmenthető, persze előfordulhat, hogy mi magunk szorulunk segítségre – mondta el véradás közben Maczek Szilárd tűzoltó alezredes. A megyei igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője hozzáfűzte, hogy az átlagembertől elvárható a segítőkészség, ő pedig személy szerint kötelességének is érzi, hogy másoknak segítsen. Koraszülöttként látta meg a napvilágot, akkor kapott vért is, sőt, későbbi élete folyamán is számíthatott mások segítségére.