2022.10.19. 06:30
Dr. Bagdy Emőke: el kell fogadni, hogy a tehetség mellett mindenkiben van mínusz is
Békéscsabán tartott előadást kedden este dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichioterapeuta és szupervizor, továbbá az MCC FIT programjának fővédnöke, a tehetséggondozás elméletének és módszerének szakembere. Dr. Bagdy Emőke felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány és a kutatások azt támasztják alá, hogy három olyan dolog van az életben, ami szükséges a boldogsághoz: párkapcsolat, család és baráti, támogatói kör.
Fotó: Jenei Péter
A tehetség születése a személyiségfejlődés tükrében – ez volt a címe dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus előadásának, amit a Mathias Corvius Collegium békéscsabai képviseletén rendeztk meg. Az előadásban a személyiségfejlődés és érés legfontosabb szenzitív időszakait elemezte. A szakember először azt hangsúlyozta, szükség van arra, hogy mindenki – a leendő szülők, a szülők, a pedagógusok – tudjanak arról, hogyan zajlik a személyiségfejlődés.
Kiemelte, hogy mindenki bizonyos adottságokkal, vagyis genetikai csomaggal születik, viszont ezt a szülőnek, nevelőnek észre is kell vennie ahhoz, hogy ez a tehetség ki tudjon bontakozni.
Mint mondta, az epigenetika az a tudományág, ami ezzel az úgynevezett genetikai programmal foglalkozik. Ez a program lehetőségeket foglal magában, mégpedig időzítetten – ezek a szenzitív időszakok. A szakember hangsúlyozta, hogy itt kell jönnie egy kulcsingernek, ami felébreszti, „aktiválja” az adott gént, azt a lehetőséget, amit a gyermek magában hordoz. Ha lekésik a kulcsingert, utólag már nem építhető be az, ami hiányzik. Az epigenetika mutatott rá az időben megfelelő ingereket adó környezet szerepére.
Ez alapján az átlagos értékekhez képest kevesebbet, vagy nagyon keveset kapó ember lesz a negatív deviáns, míg a sokat kapó gyermekből bontakozik ki a pozitív deviáns, vagyis a tehetséges, kimagasló képességű, zseniális.
Előadása során a szakember többször hangsúlyozta azt is, hogy a tehetség mellett mindenkiben van mínusz is – ehhez elfogadó szemlélettel kell közelíteni. Mindemellett időben észre kell venni, hogy azonnal helyre lehessen hozni, még az adott szenzitív időszakban.
Ismertette: a szenzitív időszakok közül a legelső a születést követő 24-48 óra, ahol a baba-mama testi kontaktus a meghatározó igény.
Ezután a 7-8. hónapban jelenik meg a szeparációs szorongás a kicsiben, ekkor a legfontosabb, hogy az anya következetes és elérhető legyen a gyermek számára.
A 7-15. hónapban fejlődik ki az érzelmi intelligencia, ilyenkor az idegrendszer minden viszonyulása, minden, amit a gyermek akkor érez rögzül benne. Ekkor alakul ki az empátia is. Majd a dackorszak következik: ekkor ismeri fel a gyermek azt, hogy ki ő. Ebben az időszakban fontos, hogy a szülő ne csináljon meg mindent a kicsi helyett, hanem azt is tapasztalja meg a gyermek, hogy mennyi mindent meg tud ő maga is csinálni.
3-6 éves korig aktiválódik az úgynevezettt „utánzási program”, amikor a gyermek ellesi a nemi szerepének megfelelő viselkedési formát is az azonos nemű szülőtől.
Ezután, 6-10 éves kor között aktiválódik az „okos agy”, vagyis a bal agyfélteke, iskolaéretté válik a gyermek. Ilyenkor erős megfelelési vágy munkálkodik benne, főleg a pedagógus felé. Ebben a szenzitív időszakban lehet megalapozni, vagy letörni a gyermek önbizalmát, tehát ilyenkor nagyon fontos a bátorítás és megerősítés. Eddig tart a szakember szerint az „önismereti zár” ami azt jelenti, hogy a gyermek aszerint tekint magára, amit mások gondolnak róla, hiszen 10 éves kor után teljesen átrendeződnek az idegrendszer kapcsolatai, új kapcsolatok jönnek létre és kezdetét veszi a kamaszkor.
Dr. Bagdy Emőke az előadása során többek között kitért a sejtmemória hatására és működésére is. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány és a kutatások azt támasztják alá, hogy három olyan dolog van az életben, ami szükséges a boldogsághoz: párkapcsolat, család és baráti, támogatói kör.
