Egy igaz eszméért váltak eggyé - az aradi vértanúkra emlékeztek több Békés megyei városban is

Békéscsabán, az Aradi vértanúk ligetében lévő kopjafáknál a BSZC Kemény Gábor Technikum tanulói adtak műsort. Felelevenítették, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után rögtön megkezdődött a szigorú megtorlás, I. Ferenc József császártól Haynau császári tábornok szabad kezet kapott. A vértanúk bátran néztek szembe a halállal, a diákok megemlékeztek arról is, hogy mik voltak az utolsó tetteik, szavaik, mielőtt a bitófához léptek. A megtorlások során 500 halálos ítéletet hoztak, amelyek közül mintegy 150-et végre is hajtottak, 1200 elítélt került börtönbe, sokakat besoroztak a császári seregekbe.

– Arad a magyar Golgota – kezdte beszédét Horváthné Szalai Angelika, a középiskola történelemtanára. Kiemelte, mártírok szimbólumokká váltak: jelképezik a szabadságért hozott áldozatot, valamint azokat a névtelen áldozatokat, akiket bebörtönöztek, besoroztak. A fegyverletétel után az oroszok Sarkadra, majd Gyulára vezették a tábornokokat, akik szabadon járhattak, kelhettek, tisztelettel bántak velük. A vértanúk nem menekültek, vállalták tettük következményeit, büszkén fogadták a halálos ítéletüket. Nem voltak egyformák, de eggyé váltak egy adott történelmi pillanatban egy igaz eszméért.

A rendezvény zárásaként a kopjafáknál többen koszorúztak, így Herczeg Tamás országgyűlési képviselő, valamint az önkormányzat nevében Szarvas Péter polgármester, Nagy Ferenc és Varga Tamás alpolgármesterek. 

Gyulán az 1848/49-es Honvédtiszti Emlékhelyen hajtottak fejet mártírjaink előtt. A megemlékezésen Maruzs Roland alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokhelyettese mondott emlékbeszédet. Mint kiemelte, nemzeti büszkeségünk egyik legfontosabb alkotója a több mint ezeréves katonai múltunk, amely során számtalan csatát vívtunk, tengernyi vért áldozva.

– Ebből a dicsőséges múltból is kitűnik az 1848/49-es szabadságharc. Egy jóformán a semmiből összeállított hadsereg, gyengén felszerelve egy nála erősebb, önhitt, minden irányból támadó ellenséget vert meg – hangsúlyozta. – A császári erők vereségének mértékét a győzelmet elérő honvédek, és az őket vezető tisztek bátorságát, tehetségét, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megtörésükhöz az akkori világ egyik legerősebb hadseregét, a cári orosz haderőt hívták segítségül. A dicsőséges harcokat keserű vég zárta le, a porig alázott Habsburg-birodalom vezetői elégtételre vágytak, és Haynau szabad kezet kapott. Bécs megtorlást és vért akart mindenáron, nem törődve a törvényességgel. Ez a bosszúszomj számos életet kioltott, és nemzeti mítoszt teremtett, az aradi tizenhármak mítoszát. Az összes Aradon kivégzett katona a végsőkig tette a dolgát, elkötelezettségük egy pillanatnyi kétséget sem engedett afelől, mélységesen hittek abban, hogy egy jó ügyet szolgálnak.

A beszédet követően Őrizd a lángot címmel Varga Miklós és a Tabán Táncegyüttes adott műsort, majd jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Szarvason az Evangélikus Ótemplomban tartottak városi megemlékezést csütörtökön. Babák Mihály polgármester mondott beszédet, amelyben visszaemlékezett hőseinkre, illetve idézte a jelenlegi háborús helyzetet is. Megemlékező gondolatok hangzottak el Lázár Zsolt evangélikus esperestől, az Ótemplomi Szeretetszolgálat vezetőjétől is.

Gyomaendrődön, a Szent Imre katolikus templomban szerda délután emlékeztek az aradi vértanúkra az önkormányzat szervezésében, a szentmisét Czank Gábor plébános celebrálta.