Késő középkori éremkincsre, több száz ezüstre bukkantak a múltkutatók Szarvas határában – galériával

A mezőgazdasági művelés alatt álló földterületen egy körülbelül 15-ször 15 méteres szóródási zónából ez idáig összesen 564 darab, késő középkori ezüst veret került elő. A gyakori talajművelés dacára is kivételesen szép állapotban fennmaradt színezüstből vert érmék láthatóan gondosan válogatott darabok lehettek. Megtalálásuk utáni alkalommal immár a Tessedik Sámuel Múzeum régészei jelenlétében kutatták tovább az éremlelet környezetét. A több napig tartó, alapos és többször ismételt átvizsgálás során közvetlenül a rejtéshez köthető kerámia maradványokat azonban nem sikerült felfedezniük. Ezért joggal feltételezhető, hogy egykor valamilyen szerves anyagba csomagolt, majd a későbbiekben szétszántott leletegyüttesről lehet szó.

A múltkutatók elárulták, az érmék tisztítása és numizmatikai feldolgozása folyamatban van. Az első 250 példány meghatározása alapján pedig az alábbi igen beszédes részeredményről számolhatnak be: I. Mátyás (1458-1490) 42 darab, II. Ulászló (1490-1516) 104 darab, II. Lajos (1516-1526) 76 darab, I. Ferdinánd (1526-1564) 27 darab és I. Miksa (1564-1576) 1 darab.

Hozzátették, az éremlelet vizsgálata során több numizmatikai szempontból is kuriózumnak számító példányt sikerült felfedezniük. Ilyenek például I. Mátyás K-I verdejelű, II. Lajos ND-G verdejelű, II. Ulászló K-MAFB és M-M verdejelű példányai. További érdekesség, hogy a II. Lajos halála után 1527-re datált posztumusz veretből eddig már 4 darabot is azonosítottak. 

Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor hangsúlyozták, az éremkincs leletet a teljes feldolgozást követően a Tessedik Sámuel Múzeumban mutatják be. Ám még előtte, október 12-én nyílik ugyanitt egy kiállításuk, amelynek címe: A középkori Csabacsűd kincsei. Ezen tárlat a legutóbbi falukutatásuk eredményeit szemlélteti.