Kiállítással tért haza Sarkad díszpolgára, dr. Kesztyűs Ferenc

Egy 1,4 milliárd forintos fejlesztés ért véget a közelmúltban a Sarkadi Általános Iskola Kossuth utcai székhelyintézményében. Egyrészt építési, másrészt felújítási munkálatok zajlottak. Épült egy 1300 négyzetméteres, szabványos kézilabdapályát magában foglaló tornacsarnok, ahol párhuzamosan akár három testnevelésóra is tartható. A korábbi, az 1900-as évek elején épült 200 négyzetméteres tornateremből pedig kamaratermet alakítottak ki, támogatva a művészeti képzést. Megújult mind a régi, mind az újabb szárny, teljeskörűen korszerűsítették a közlekedőket, a tantermeket, a csoportszobákat, a vizesblokkokat, sőt a főbejárat mellett négy terem összenyitásával közösségi teret, aulát alakítottak ki.

Pappné Szabó Erzsébet, a Sarkadi Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a fejlesztést követően az egykori tornaterem méltó szerepet kapott, az így létrejött kamaraterem kiemelkedő alkotókat fogadhat, az Iskolagaléria pedig megfelelő otthonra lelt. Az Iskolagaléria története 1983-ra nyúlik vissza, a képzőművészet iránti fogékonyság, a kreativitás, a tehetség ösztönzésére született meg Illyés Imre rajztanár ötlete nyomán. Immár a 60. alkalommal szervezték meg, és a most kiállító dr. Kesztyűs Ferenc a kezdetektől figyelemmel kíséri az itteni tárlatokat. A kiállítók rendszeresen adományoznak is az intézménynek, így immár több mint 170 alkotás maradt az általános iskolában.

Sarkad díszpolgára, a képzőművész, pedagógus, újságíró és jogász, a Sarkadi Általános Iskola nagy patrónusa, dr. Kesztyűs Ferenc nemrég töltötte be 90. életévét, 1932. október 17-én született Sarkadon. Hangsúlyozta, sarkadi maradt, nem tudta elhódítani sem Budapest, sem külföld. Meghatározó számára, amit a városban kapott, Sarkadon érzi jól magát. A szülei azt kérték tőle és testvéreitől, hogy szeressék az iskolát, mert a tanárok készítik fel a nagy útra, és most is abból táplálkozik, amit itt kapott. Ő is a Kossuth utcai intézményben tanult, 1950-ben került a fővárosba.

Mester Judit Ibolya alpolgármester kérdésére felelevenítette: gyermekként társaival az Éden-tónál játszottak, amikor felfigyelt egy bácsira, aki egy háromlábú állványnál festett – kiderült később, hogy a későbbi neves művész, Búza Barna édesapjával ismerkedett meg így, és ezzel együtt a képzőművészettel. A polgári iskolában Puskás Albert volt a rajztanára, aki művészi pályára buzdította. Rajztanár lett, majd elvégezte Szegeden a jogot is. Mint mesélte, nemzetközi képzőművészeti iskolát hozott létre, illetve két világtalálmánya is van, speciális festéket kísérletezett ki.

Csató József szerkesztésében nemrég jelent meg az önkormányzat támogatásának köszönhetően egy róla szóló album, a szerkesztő kiemelte, örült, hogy dr. Kesztyűs Ferenc beadta a derekát, és elkészülhetett a kötet. A művész elmondta, hogy a könyvet már régen megírta, csak nem lett kiadva egészen mostanáig. Hitvallását is megfogalmazta, miszerint a terheket lehet csökkenteni, de teljesen leállni nem szabad soha, mert akkor vége van. Most, 90 évesen is tele van tervekkel, az egyikből születik a másik.