A malenkij robotra elhurcolás 78. évfordulójára emlékeztek Gyulán - galériával

Az esemény szentmisével kezdődött, amelyet Kovács Péter esperes-plébános celebrált. Ezt követőn dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója mondott emlékező beszédet.

„Minden német nevű egyén, nők 18-tól 30 éves korig, férfiak 18-tól 40 éves korig jelentkezzenek egynapi élelemmel munkaszolgálatra”. 1944 december 26-án, karácsonykor ez a közlemény jelent meg Gyulán a 60. számú szovjet hadparancs alapján, melyet Sztálin jegyzett – idézte fel a malenkij robot előzményeit dr. Kovács Tamás. 

– Gyulán, a Németvárosban kilencven százalékban sváb lakosság élt, így szinte minden házat érintett a felhívás. Mint elmondta, 1945 január 10-én ötvenhárom marhavagon indult el Gyuláról a Donyeck-medencei szénbányák felé. – Magyarországról 600 ezer embert vittek el, akik közül sokan soha nem tértek haza. Gyuláról ötszázötven embert deportáltak, akik közül hatvannégyen soha nem térhettek vissza – folytatta a gondolatot dr. Kovács Tamás.

A NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága igazgatója felidézte a magyarországi és a gyulai németség történetét, kiemelve számos jeles egyéniségüket, illetve azt a rengeteg értéket, amelyet hazánkban teremtettek. Szólt arról, hogy a magyarországi németeknek jelentős szerepük volt hazánk fejlődésében.

Kitért arra, a németek kitelepítése egy tudatosan tervezett és szervezett etnikai tisztogatás volt, mely rengeteg áldozattal és brutális kegyetlenséggel járt.

– A németeket a kollektív bűnösség elve alapján büntették. A kitelepítések rengeteg fizikai erőszakkal, kivégzéssel, tömeggyilkossággal jártak. Az etnikai tisztogatásnak a Bajor Tudományos Akadémia szerint Európában, békeidőben három év alatt körülbelül 3 millió áldozata volt – tette hozzá.

Dr. Kovács Tamás személyes visszaemlékezések alapján idézte fel, hogy miként éltek, miként küzdöttek a honvágy érzése mellett, a kényszermunka mindennapjai alatt a németek. Szólt arról, hogy Gyulán főleg Apor Vilmosnak köszönhetően nem terjedt a Volksbund, a magyarországi német kisebbség szervezete, illetve Harmadik Birodalom érdekeinek képviselője.

– Így különösen igazságtalannak számított az itteni németség kitoloncolása. A kitelepített és megbélyegzett emberek nem tehettek a második világháborús bűnökről, ártatlan, dolgos, hasznos honfitársaink voltak. Bűn nélkül kellett bűnhődniük vagy meghalniuk – emelte ki. – Megbocsátani kell, felejteni azonban nem szabad. Emlékeztetnünk kell, akit csak lehet, hogy mit tettek honfitársainkkal, hogy soha többet ne fordulhasson elő, mert felelősek vagyunk egymásért.

Az esemény végén megkoszorúzták az ártatlanul elhurcolt gyulaiak emlékére állított emlékművet.