Mezőberény újratelepítésére emlékeztek a testületi ülésen

Ünnepi testületi ülést tartottak Mezőberény újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából hétfőn délután a helyi városháza dísztermében. Az esemény része volt annak a rendezvénysorozatnak, amelyet az említett jubileum alkalmából hívnak életre.

Siklósi István polgármester köszöntőjében elmondta, egy, a város történetében nagyon fontos évfordulóhoz érkeztek el. 

– Az idei esztendő Mezőberény újratelepítésének háromszázadik évfordulója. Bár településünk első írásbeli említése 1347-ből származik, de városunk 1723-as újratelepítése jelenti Mezőberény újjászületésének időpontját – hangsúlyozta Siklósi István. – Utóbbi dátumtól számítjuk azt a mezőberényi kultúrát, amibe bele kell értenünk mindent, a művészeteket, a tudományt, a gazdaságot, minden olyan értéket, amit emberek alkottak meg városunkban. Erre szeretnénk emlékezni ebben az évben.

– Elődeink fél évszázada, 1973-ban az addig eltelt 250 év előtt méltóképpen tisztelegtek, nekünk is kötelességünk, hogy hasonló módon emlékezzünk most már a háromszáz évre – fogalmazott.

Körösi Mihály alpolgármester beszédében kiemelte, a jubileum kapcsán a képviselő-testület egész évet átfogó eseménysorozattal készül. Hozzátette, erre hívják a település egyházi és civil szervezeteit, az egyéneket és a közösségeket. Felidézte, hogy az említett 1973-as évben több kiadvány jelent meg, így a kétkötetes helytörténeti kiadvány, vagy éppen egy Mezőberény és Petőfi kapcsolatát bemutató írás, emellett vetélkedőt is rendeztek az alkalomból. 

Kifejtette, azért a háromszáz évvel ezelőtt történtekre emlékeznek, mert mai mezőberényi identitásukat az 1723-as évszámhoz kapcsolódó események határozzák meg. Körösi Mihály beszédében számos érdekességet, számos szemelvényt idézett fel a város históriájából.

Az ünnepi testületi ülés zászlós bevonulással kezdődött, Mezőberény két zászlaját a Leg a Láb Alapfokú Művészeti Iskola mutatta be, a beszédeket követően Kávai Eszter Ilona vadászkürtön játszott.