Emléktáblát helyeztek el Békéscsabán a Mester tiszteletére

Békéscsabán a városháza árkádsorán helyeztek el és lepleztek le hétfőn emléktáblát Schéner Mihály előtt tisztelegve. A rendezvényen a Meseházat vezető Veres Krisztina, a Meseházi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte a Mester pályafutását. A képzőművész 1923. január 9–én született Medgyesegyházán, a művészi hajlamát édesanyjától örökölte, tőle kapott színes ceruzákat és festékeket. 1933-ban került Békéscsabára, az evangélikus gimnáziumba, ahol Mazán László fedezte fel tehetségét és terelgette az úton.

A fővárosban, a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait 1942-től, öt év múlva szerzett diplomát. 1956-ban újabb fordulatot vett a pályafutása, lehetőséget kapott a kibontakozásra. 1963-ban Budapesten nyílt meg az első önálló kiállítása 38 alkotással, és egy londoni műgyűjtő az összes művét megvásárolta. Később Párizs után Londonba utazott, ahol szintén kiállítása nyílt, majd világszerte megmutatta munkáit különféle tárlatokon. 1977-ben látott napvilágot a Krumplinyomó huszár című mesekönyve, majd tankönyvet is adott ki.

1980-ban Békéscsabára visszatérve díszleteket és jelmezeket tervezett a Jókai színház számára, több előadáshoz. 1982-ben kapott megbízást a várostól, hogy készítsen tíz nagy méretű játszótéri elemet, amelyek hat év múlva készültek el, és ma is ékesítik a Szigligeti utcai játszóteret. 1988-ban valóra vált az álma, átadták a Meseházat, majd 1991-ben létrejött a Meseházi Alapítvány. Később számos elismerést kapott, köztük 1995-ben Kossuth-díjat. 2009-ben hunyt el, de – mint ahogy a szakember fogalmazott – művészete és szellemisége ma is él, életéből színházi előadás is készült.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere hangsúlyozta: a város nem feledkezett el díszpolgáráról, Schéner Mihályról, aki megkerülhetetlen formátuma volt nemcsak a helyi és térségi, hanem az országos és az európai művészetnek is, nagyszerű eredményeket ért el. Mivel fiatal korát Békéscsabán töltötte a Mester, a városvezető párhuzamot vont Schéner Mihály és a festőfejedelem, Munkácsy Mihály pályafutása között, hiszen az indulásukban fontos szerepet töltött be a település, ahova mindketten szívesen tértek vissza.

Hangsúlyozta: a századik évforduló lehetőséget adott arra, hogy Békéscsaba bizonyítsa kötődését. Szimbólumnak nevezte a Meseházat, ahova szívesen térnek be minden korosztály képviselői. Mivel a Szigligeti utcai játszótér elemei az elmúlt évtizedekben elavultak, az önkormányzat döntött azok felújításáról, a munkálatok rövidesen véget is érnek. Úgy véli, különlegesség, hogy a művész alkotásai nemcsak egy-egy intézményben, hanem köztéren is megtekinthetők. Emellett a közelmúltban a helyi értéktárba szintén bekerült Schéner Mihály művészeti és szellemi öröksége. 

A békéscsabai rendezvényen Szarvas Péter polgármester és a Mester fia, Schéner Mihály leplezte a városháza árkádsorán elhelyezett emléktáblát. Zalán Tibor és Lovas Gábor Miska című előadásából pedig a Napsugár bábszínház művészei, a garabonciásoknak öltözött Soós Emőke és Biró Gyula hoztak el egy részletet. A felavatott emléktáblát meg is koszorúzták, többek között a békéscsabai és a medgyesegyházi városvezetés, a kormányhivatal, valamint a Meseházi Alapítvány képviseletében.