Vadvizeink jelentőségét mutatták be a gyerekeknek Békéscsabán

Február másodika a vizes élőhelyek világnapja. 1971-ben írta alá 18 ország azt a paktumot, amiben leszögezték: nemzetközi szinten kell a vizes élőhelyeinket megvédeni. Azóta az országok száma 130 fölé emelkedett.
Ennek apropójából szervezett a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület Látogatóközpontja egy egész napos rendezvényt, ahol egyéb programok mellett Boldog Gusztáv tartott előadást a gyerekeknek. A természetvédelmi szakember elmondta, a legtöbb folyó országhatárokon folyik keresztül, a legtöbb tenger és nagy tó pedig országhatárokat érint. A vándormadarak vonulásuk során vízről-vízre mennek, több országot is érintve. Mint mondta, ezen vadvizek védelmét nem lehet egy országként felvállalni, hanem egy nemzetközi rendszert kell erre kialakítani.

Boldog Gusztáv úgy fogalmazott, az egyezménynek már nemcsak természetvédelmi, hanem környezetvédelmi, illetve nemcsak állat-és növényvédelmi, hanem embervédelmi vonatkozása is van.
– A vízzel általában akkor foglalkozunk, ha baj van: vagy, ha túl sok, vagy, ha túl kevés van belőle. Az utóbbi időszakban mindkettőt megtapasztaltuk, hiszen egy árhullám vonult le a Körösön, miközben a Békés vármegyei árkok, csatornák teljesen üresek, tehát lényegesen több vízre lenne most itt szükség – fogalmazott. Boldog Gusztáv azt is hangsúlyozta, nagyon körültekintően kellene gazdálkodnunk a vadvizeinkkel, hiszen ami nekünk ivóvizet és öntözővizet szolgáltat, az rengeteg állatnak az élőhelye is.
– Az előadásomban említettem a békák példáját. Nem tudom, hogy az egyes békafajok hány évig élnek, de az biztos, hogy a térségben található szaporodóhelyek zöme 3-4 éve már nem kap annyi vizet, hogy abban a békalárvák át tudják vészelni a száraz tavaszokat. Ha hátralévő életükben nem tudnak szaporodni, akkor ezek a fajok kipusztulnak. Azzal, hogy mi, emberek minden vizet elvezetünk, sikerül fajokat is eltüntetnünk. Fontos lenne, hogy a belvizeket ne egyszerűen csak tócsának gondoljuk és ne kárként tekintsünk rá, hanem igenis haszonként. Az időszakos vízállások hosszútávon kondicionálják a szántóföldjeinket, az pedig nem csak a természet számára hasznos, de az aszálykárt is csökkenti. Éppen ez a vizes élőhelyek világnapjának egyik célkitűzése, a természetvédelem céljait összhangba kell hozni a gazdálkodás céljaival. Nagyon szeretném, ha több úgynevezett belvizünk lenne, hiszen ez nem szitokszó, hanem alapfeltétele az alföldi, békéscsabai létünknek – fogalmazott.