A háború gazdasági hatásait elemezte dr. Sebestyén Géza Békéscsabán – galériával

Dr. Sebestyén Géza előadásában felelevenítette körülbelül egy évvel ezelőtti elemzését, amelyben egyebek mellett felvetette, hogy kitört a harmadik világháború. Mint mondta, az országok alapvetően nem katonai műveletekben vettek részt, hanem egy gazdasági háború zajlott Oroszország és más államok között. Ezt megelőzően ilyen soha, semmilyen konfliktusban nem fordult elő.

Tavaly március közepére már negyven állam csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Emellett voltak olyan országok, amelyek nem vettek részt abban, illetve élvezték azok hatását. Kitért arra, hogy ezek az államok próbálták felvásárolni azt, amit ekkor Európa nem vett meg, és – tette hozzá – előfordult, hogy bizonyos orosz termékek vagy alapanyagok más országon keresztül, hosszabb úton és drágábban jutottak el a kontinensünkre. Kiemelte, a szankciókat bevezető országok a világ teljes GDP-jének hatvan százalékát adják.

Az előadás ennek megfelelően arra is irányult, hogy megvilágítsa, kinek fájnak jobban az intézkedések.

Elmondta, egy évvel ezelőtti elemzésében arra is kitért, hogy Oroszország gazdasága hosszú ideig meg fogja érezni a szankciókat. Kifejtette, az intézkedések valamennyi szereplő szempontjából negatív inflációs hatással járnak. Miután kevesebb orosz energiahordozót vásároltunk, azokból hiány alakult ki, ezért felment az áruk. A szankciót bevezető országok más országokból próbálták hasonló termékekkel a hiányt kiváltani, de azokat messzebbről, drágábban és magasabb szállítási költségekkel lehetett megvásárolni. 

Dr. Sebestyén Géza elmondta, az Európai Unió a szankciók hatására akár 20 százalékos GDP-csökkenést is várt Oroszországban a szigorítások hatására, de ez az arány megállt négy százalék körül. Hozzátette, így elvileg ötször annyi ideig kell alkalmazni az intézkedéseket, hogy a várt hatást Oroszország a várnak megfelelően megérezze, másrészt a szankció alá kerülő országok általában rájönnek, hogy miként lehet azokat megkerülni. Ugyanakkor a szigorításokat kivetett országokra is következményei vannak az intézkedéseknek. 

Ennek kapcsán kitért arra, hogy 2021 előtt 10 és 30 euró között mozgott a gáz átlagára, ami augusztusra felment 350 euróra, most ugyan 50 euró körül mozog, de ez még mindig magasnak számít. Oroszországban nem történt áremelkedés ezen a téren.

Szólt az úgynevezett stagfláció fogalmáról, ami azt jelenti, hogy magas az infláció, amely lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval jár együtt. Általában ez a két gazdasági tényező külön-külön fordul elő. A stagfláció egyik legnagyobb nehézségét azt jelenti, hogy nem lehet egyszerre megoldani, előbb az inflációt kell lejjebb szorítani, majd a gazdasági visszaesést kezelni.

Pozitív előrejelzésként említette, hogy a magyar gazdasági növekedés idén elérheti a 1,5 százalékot, sok európai államban ennél alacsonyabb lesz ez a szám. Emellett biztosnak tűnik az is, hogy az inflációt egy számjegyűre sikerül majd leszorítani.