Eddigi legnagyobb agancsát vetette le a nemzeti park szarvasa

Elárulták, az idei agancshullás február 21-én, hat nappal korábban történt, mint az előző évben. Ez a jeles, ugyanakkor teljesen természetes esemény egyébként minden évben a február közepétől március közepéig tartó időszakban következik be a gímszarvasoknál.

A nemzeti park állatgondozó kollégái kora reggel találták meg a gímszarvas kifutóban a jobb és a bal agancsszárat, melyeket azonnal le is mértek. 

A két szár pedig összesen több, mint 8 kilogrammot nyomott, ami több, mint 1 kilogrammal nehezebb, mint Bátor tavaly levetett agancsa. Megtudtuk, a fenti számokon túl a mostani agancsnak a körméretei is tekintélyesek, hiszen a szárak koponyához kapcsolódó részei, az úgynevezett rózsák, 24 és 28 centiméteresek voltak.

Az agancshullásról kifejtették, annak előzménye, hogy a tavasz kezdetén a gímszarvasok szervezetében is változik a különböző hormonok szintje. Az állat agancsrózsáinál úgynevezett csontfaló sejtek jelennek meg, amik felfalják a kötőszövetet, így a koponya részét képező csontcsap és az agancsrózsa elválik egymástól – ezért „veszíti el” tehát az állat az agancsát.

Ez idő alatt pedig puha, erekkel sűrűn átszőtt, finom bőrréteg, úgynevezett háncs, vagy barka védi a növekvő csontréteget, a leendő agancsot, ami akár napi egy centimétert is képes fejlődni. Az újonnan kifejlődő agancs teljesen megőrzi a korábbi, már elhullajtott formáját, csak évről-évre nagyobbá és terebélyesebbé válik, amíg a bikák el nem érik életük tetőpontját, vagyis a kulminációt.

Végül felhívták a figyelmet arra, hogy érdemes ebben az időszakban többször is meglátogatni Bátort, mert az új agancs növekedése pár héten belül is rohamos változást mutat.