Ismét gazdára találtak Az év sportolója, illetve Az év embere elismerések – galériával, videóval

– Rendkívül büszkék vagyunk polgári hagyományainkra, és polgári városként büszkén valljuk, hogy a polgári lét alapja a civil társadalom sokszínűsége és szabad működése. Egy jól működő, erős civil közösség számos nagyszerű példát képes „kitermelni”, értéket teremtve ezzel egy egész város számra, hiszen ahogyan szokták mondani, a jó példa ragadós – emelte ki köszöntőjében dr. Görgényi Ernő. Gyula polgármestere elmondta, a Békés Megyei Hírlap rendezvénye, a közel fél évszázados múltra visszatekintő Az év sportolója és az idén 16. alkalommal megrendezett Az év embere verseny szervezői pontosan azokat a példaadó Békés vármegyei polgárokat kutatják fel, akik sokat tesznek közvetlen környezetükért, embertársaikért, erősítve ezzel közösségünket.

Hangsúlyozta, a rendezvény színhelyét, a Stefánia-szárnyat névadója is igazán méltóvá tette a díjátadóhoz, hiszen a képviselő-testület a mellékszárnyat gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról nevezte el, aki sokoldalú kulturális, karitatív és társadalmi tevékenysége miatt annak idején igencsak jó esélyekkel indult volna Az év embere közönségszavazásán.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő köszöntőjében ismertette, az eseményt méltó helyszínen tartották, és nagyon sok kiváló ember, kiváló sportoló volt jelen a rendezvényen. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy Az év sportolóiról egy szakmai grémium és a közönség egyaránt dönthet.

– A sport nagyon fontos része az életünknek – tette hozzá. – Magyarországot nem véletlenül nevezik sportnemzetnek, a sport az egyik olyan terület, amelyen keresztül a világ megismer minket.

Az országgyűlési képviselő beszédében idézte Hemingway gondolatát, amely szerint „A sport megtanít becsületesen győzni vagy emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” Dr. Kovács József kitért arra, hogy az év emberei jelöltek között idén is remek egyéniségeket ismerhettek meg az érdeklődők.

Dr. Takács Árpád, vármegyénk főispánja kiemelte, az elismerésben részesült emberek, legyenek közéleti szereplők, szakmájukban kiválóan teljesítő személyiségek vagy sportemberek, mindennapi hősök.

– A kimagasló teljesítmény kimagasló elkötelezettségből, elszántságból és akaratból származik – hangsúlyozta. – Minden nagyszerű teljesítmény egy álommal kezdődik, és az álmok a valóság hangjai. Akik elismerésben részesültek kedden, azok elszánt, megszállott emberek, sikerkovácsok. Mint mondta, a díjkiosztó gálák látszólag a pompáról és a rivaldafényről szólnak, de ha a sikerek mögé nézünk, látjuk, hogy mennyi lemondás, mennyi akarat, mennyi erő és mennyi emberfeletti küzdelem van az eredmények mögött.

– Bajnokok a sportolók és bajnokok azok a személyiségek, akik a közösségért tesznek, amelyben élnek. Ez a legnagyobb teljesítmény – fogalmazott.

Pocsaji Richárd, a Békés Megyei Hírlap és a Beol.hu hírportál főszerkesztője elmondta, Az év sportolója díjat negyvenhatodik alkalommal adtuk át. Az elismerést először 1978-ban nyújtották át, akkor közel 4700 szavazatot adtak le a lap olvasói. Később változott a megmérettetés szervezése, és azóta egy szakmai zsűri, illetve az olvasók is döntenek. Idén a közönségszavazás során csaknem 10 ezren voksoltak, ami azt is mutatja, hogy Békésben nagyon sokan érdeklődnek a sport iránt, sokaknak számítanak a kiváló eredmények, amelyekről mind a Békés Megyei Hírlapban, mind a Beol.hu hírportálon mindig örömmel számolunk be.

Az év embere szavazással kapcsolatban Pocsaji Richárd kifejtette, szerkesztőségünk fontosnak tartja, hogy a mindennapokban, illetve a hét embere rovatban bemutassuk azokat a személyiséget, akik a saját területükön sokat tesznek saját településük, illetve a vármegye élhetőbbé tételéért, a mindennapokért. Az év emberét olvasóink immáron tizenhatodik alkalommal választották meg az előző esztendőben a hét emberei rovatban bemutatott személyiségek közül. A voksolás rangját jól mutatja, hogy közel 20 ezer szavazat érkezett a megmérettetésre.

A Beol.hu olvasóinak döntése alapján az  év embere Macskinné Pór Erzsébet, a szeghalmi és hat környékbeli mazsorett együttes művészeti vezetője, második lett Ladnyik Anita, az Országos Mentőszolgálat békéscsabai irányítócsoportjának vezetője, harmadik Nyerges Attila szarvasi utánpótlás kajak-kenu edző. 

Az eseményen Gyula város különdíját a gyulai gasztronómia népszerűsítéséért Fabulya Attila okleveles pálinkabíráló, sommelier, valamint a gyulai utánpótlás-nevelésben végzett munkájáért Kertes István, a Gyulasport Nonprofit Kft. ügyvezetője vehette át dr. Görgényi Ernőtől.

A rendezvény zárásaként Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója mondott pohárköszöntő beszédet.

Impozáns helyszínen zajlott a díjátadó

A fogadóteret, csemegetárat és látványkonyhát is magába fogadó Stefánia-szárny a legújabb közösségi tér Gyulán, bálterme pedig egyedülálló az Alföldön, az ugyanis az egyetlen műemlék-kastélyban lévő bálterem e tájegységen. A Stefánia-szárnyban a 19. századi enteriőr 21. századi gépészettel, hang- és fénytechnikával párosul.

A barokk kastély környezete, a csodálatos park, az elegáns berendezés különleges élményt ad a rendezvényen résztvevő vendégeknek. A helyszín konferenciák, családi rendezvények, lakodalmak, céges rendezvények, bálak, iskolai évfolyam-találkozók, baráti összejövetelek, tréningek megrendezésére egyaránt alkalmas. A Stefánia-szárny csemegetárában megismerhetők a tájjellegű ételek és gasztronómiai különlegességek, a kapcsolódó látványkonyhában pedig egy különleges korhű konyha várja a látogatókat.

A mentő munkát is elismerték a szavazáson

Az olvasók döntése alapján az év embere szavazáson második helyezést ért el Ladnyik Anita, az Országos Mentőszolgálat békéscsabai irányítócsoportjának vezetője. A békéscsabai szakembert – aki mentésvezetőként egyaránt helyt áll – korábban azt követően választotta lapunk a hét emberének, hogy a vármegyei közgyűlés elnöke is díjazta, főleg a koronavírus-járvány kapcsán tanúsított helytállásáért, a mintavételezések, a tesztelések megszervezéséért.

Ladnyik Anita elmondta, hogy nagyon sokan keresték a voksolás ideje alatt, nagyon sok támogatást, kedves üzenetet, pozitív visszajelzést kapott. Úgy véli, az is óriási eredmény, hogy jelölték az elismerése, és hogy rengeteg szavazatot kapott, így ő is nyertesnek érzi magát.

– A díj nem feltétlenül csak az egyéni teljesítményemnek szólt, hanem annak a szervezetnek is, amit képviselek. Az elmúlt időszakban még inkább nőtt a mentő munka társadalmi megbecsültsége, az emberek fontosnak ítélik, és most ezt velem társították, mivel a bajtársaim közül engem emeltek ki – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte ezt igazolta a szavazás, az olvasók véleménye is.

Jó embert is akar nevelni a tanítványaiból

Az év embere szavazáson harmadik helyen végzett Nyerges Attila szarvasi utánpótlás kajak-kenu edző A szakember a Magyar Kajak-kenu Szövetségtől 2022-ben megkapta az utánpótlásedzők munkáját elismerő Arany-lapát kitüntetést. 

Az 1988-tól edzősködő Nyerges Attila több mint 30 évig dolgozott a Szarvasi Kajak-kenu Clubban, idén február 1-től „igazolt” át a szintén szarvasi székhelyű Körös Dragon egyesülethez.

Nyerges Attila világversenyeken is sikeres válogatottak sokaságát nevelte ki. A későbbi olimpiai bajnok Bodonyi Dóra, valamint Dombvári Bence mellett ő készítette fel korábban a világversenyeken induló Nyemcsok Mátét, Huszár Leventét, a mostani generációból Kós Benedeket, Opavszky Márkot, Grivalszki Tamást, Pekár Tibort és fiát, Nyerges Áront is.

– Nagy megtiszteltetés, hogy ilyen nagy számban érdemeltem ki az olvasók voksait – mondta Nyerges Attila. – Különleges díj, mert a sportolókkal kapcsolatos tevékenység emelt fel erre a szintre. A fő nevelési célom: hogy egy jó sportoló jó ember is legyen, s csak aztán eredményes.

Még alázatosabbá tette az elismerés

– Megváltoztatott a díj. Abban, hogy még szerényebb, alázatosabb legyek, még inkább szolgáljak – mondta az olvasók szavazatai alapján a 2022-es év emberének választott nívódíjas Macskinné Pór Erzsébet, a szeghalmi és hat környékbeli mazsorett együttes művészeti vezetője. Boldogsággal tölti el, hogy élvezheti sokak bizalmát és köszöni a szavazatokat.

– Hogyan emlékszik vissza a szavazásra?

– Nem tudtam, hogy elindult. Napokkal később az ismerőseim szóltak, hogy olvasták az erről szóló hírt, és megkértek, a voksolási lehetőséget legalább a csoportjaimmal osszam meg. Aztán folyamatosan érkeztek a visszajelzések. Szeghalmon óriási volt az összefogás, a segítő szándék, amerre jártam, a szavazás volt a téma. Ha nem fogadom el a jelölést, talán soha nem tudom meg, hogy mit gondolnak rólam, rólunk, a mazsorettekről az emberek. Annyi szépet és jót írtak, mondtak, hogy időnként elérzékenyültem, katarzist éltem át. Csodálatos, ahogyan a problémákkal, nehézségekkel is küzdő emberek összefognak, buzdítják, lelkesítik egymást, és együtt örülnek a fejleményeknek. Az elismerés a közösség érdeme.

– Mit szóltak a tanítványok?

– A gyerekek, a szülők és a hozzátartozók csillogó szemmel vártak a foglalkozásokon, végig szurkoltak, folyamatosan nyomon követték az állást. Felhívták a figyelmemet a közösségi portálokon megjelenő jókívánságokra és a gratulációkra, amelyek újabb erőt, hitet, lendületet adnak a tevékenységünkhöz. Reménykedtek, majd kijelentették, győztünk, így, többes számban. A szavazás extra szépsége, hogy közüggyé vált, tömegeket mozgatott meg szeretettel és önzetlenül.

– A végeredményt hogyan fogadta?

– Végig szoros volt a verseny, a jelölttársaim mindannyian nagyszerű emberek, akik a maguk szakterületén kiválóságok és kiemelkedő eredményeket érnek el. Szívből gratulálok mindenkinek! El sem tudtam képzelni, hogy én lehetek az év embere. Szinte azonnal érkeztek a hívások és az üzenetek, megtisztelő, felemelő és megható érzés.

– Egy újabb megerősítést jelent a díj abban, hogy érdemes volt több mint harminc éve elindítani a mazsorettoktatást Szeghalmon, majd a környékbeli településeken?

– Évtizedek alatt számos hullámhegy és -völgy adódott, voltak sikerek, kudarcok, élmények, emlékek, meglepetések, minden, ami ezzel járhat. Ezerszer feladhattam volna, de nem tettem, mindig előre néztem. A mostani díj is egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kitartásnak, a szorgalomnak, az emberi kapcsolatoknak, a példaértékű összefogásnak, a közösségformáló csapatmunkának beérik a gyümölcse, amely jövőnk kulcsa és záloga.

– Megváltoztatta az elismerés?

– Igen, de nem büszkévé és elbizakodottá tett. Hanem abban, hogy még szerényebb, alázatosabb legyek, és még inkább szolgáljak. Ez az utam.