2023.04.08. 11:58
Egyedi eszközzel és mintákkal készít hímes tojást a szentandrási iparművész
A húsvétnak egykor nagy hagyományai voltak, a lányok és asszonyok hosszasan készültek rá, a locsolók pedig napestig házról-házra jártak. Mára ez a forgatag jóval alábbhagyott, ám vannak még, akik életben tartják a hagyományokat. A békésszentandrási Lázár Julianna például a hímes tojások készítésével nem hagy fel.
Kovács Julianna tojásfestő
Fotó: Bencsik Ádám
Immár negyven éve festi és mintázza a tojásokat Lázár Julianna népi iparművész, grillázs, mézeskalács készítő és tojásfestő. Kérdésünkre elárulta, két gyermekével volt otthon évtizedekkel ezelőtt összesen hat évet, amikor egy húsvét előtt úgy döntött, spórolási indokkal nem tart nagybevásárlást, hanem elkészít saját maga mindent, ami az ünnephez tartozik. Így járt el az ajándékozással kapcsolatban is, amit hímes tojásokkal oldott meg.
Akkoriban ugyanis még divatosak voltak a képeslapok, amiken számára nagyon tetszetős húsvéti tojások voltak, és eldöntötte, csinál olyanokat ő is.
Visszaemlékezett, az első próbálkozások kevésbé voltak sikeresek, de évről-évre fejlesztette a technikát. Karcolással kezdte, ráadául úgy, hogy előtte csak a képeslapon látott olyan hímes tojást, amit maga is meg akart valósítani. Az irodalomból tudta már, hogy létezik az íróka, ami erre való, de az eleinte nem állt hozzá közel. Befestette egyszínűre a tojást, majd lekaparta róla a fölösleges festéket.
Később viszont addig szemezgetett a fent említett írókával, hogy végül készített magának egyet. Nem is akármilyet, hiszen az övé egyedi darab, a saját igényeire szabva. A lényege, hogy kevésbé balesetveszélyes, mint a sokak által ismert tűre felcsavart alumínium lemez, amit hevített edénybe kellett mártani. Hozzátette, bár iskolás korában nem tartozott a kedvenc tantárgyai közé a fizika, az íróka készítés miatt mégis megbarátkozott vele, és segítségül hívta.
Kiemelte, ez a tudományág egyébként a tojásfentés minden részletéhez szükséges a kifújástól kezdve, a kimosáson át egészen a mintázásig.
Visszatérve a saját írókájára elmondta, az egy tölcsérszerű alumínium csőből áll, ami kúpszerű, és egy bambusz rúdra van rögzítve. Ennek az alumínium végét mártja bele a felhevített gyertyába, amit az automatikusan felszív, és egész hosszan tud vele írni a tojásra. Találmánya ráadásul nem csöpög és nem is romlik el.
Lázár Julianna visszaemlékezett, a karcolást régen csak a férfiak csinálták, mert nekik volt bicskájuk, és ők foglalkoztak például fafaragással, aminek a motívumkincse is hasonlít a hímes tojáséhoz. Hiszen stilizált virágot, állatot és embert ábrázol, ahogy a húsvéti tojás is. Neki ezek közül van egy specialitása is, mégpedig a madár, ami mára a kézjegyévé is vált a tojásokon.
A népi iparművész elárulta, szinte minden típusú tojást hímez, az egészen kicsi fácántojástól kezdve a struccigtojásig.
A tojásfestő kifejtette, a karcolt tojás nagyon munkaigényes, csak a mintázása több órát vesz igénybe egy darabnak, az írókával való díszétés viszont pár perc alatt elkézül. Hozzátette, egész évben gyűjti és festi a tojásokat, amiket megrendelésre készít, de már jóval kisebb darabszámban, mint néhány éve.
A különleges technikára visszatérve Lázár Julianna elárulta, ő egy lyukat fúr a tojásokba, és szintén a fizika segítségével azon keresztül távolatja el a belsejét, majd mossa ki mindegyiket. Végül a díszítés után az a lyuk lesz a kiindulópontja az akasztójának is. Hozzátette, a kifújásnál is egyszerű eszközöket és házi praktikákat alkalmaz. Nem kell hozzá neki más, csak egy nagy, műanyag fecskendő, a hozzá való legvastagabb tű, amit derékszügben meghajlít, illetve kell még egy rézgolyós tollbetét, ami ma már igencsak ritkaság.
A folyamat pedig úgy zajlik, hogy egy kisebb tűvel a tojás hegyesebb végét megszúrja, majd lényegében kihasít belőle egy szép, szabályos kört. Hangsúlyozta, nem kell félni a művelettől, mert nem törik össze közben a tojás. Végül a lyukkal lefelé fordítja a tojást, és a nagy tűvel levegőt fúj bele többször, amitől kijön a tartalma, majd először forró, utána hideg vízbe mártja felváltva, és így tisztítja ki. A tojás belsejéből persze remgeteg összegyűlik nála, ezért sok piskótát süt.
A hímes tojásai nem csak szépek, de úgymond törhetetlenek is
Lázár Juliannak húsvéti tojásai abból a szempontból is különlegesek, hogy leejtve nem törnek el, hanem visszapattannak, de összeroppentani is csak nagy nehezen lehetne őket. Ezt egy belső viaszréteggel oldja meg, amitől végképp tartósak lesznek a díszített húsvéti csodák. Ehhez azonban az kell, hogy az alap tojásokon ne legyen hajszálrepedés, aminek jelenlétével egyébként nem is lehetne dolgozni velük, hiszen úgy a túlnyomás szétfeszíti őket, és tulajdonképpen felrobbannak menet közben.
Végül a húsvéti hagyományokról a népi iparművész elmondta, már Békésszentandráson sem jellemző úgy a locsolkodás, mint 20-30 éve, de az emberek kihasználják az ünnepet a rokonok meglátogatására. A hímes tojásokat pedig főként ajándéknak és lakásdekorációnak keresik.
