Megszállták, magukénak akarták a románok Békéscsabát

Azt követően, hogy az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjárata során a magyarok elkergették az osztrákokat, az osztrákok az oroszok segítségét kérték. A 150 ezer magyar és 150 ezer osztrák katona mellé így érkezett a térségbe 200 ezer orosz, sőt tartalékban állomásozott 80 ezer is. Elmondta, hogy nagyobb csata nem volt a magyarok és az oroszok között, bár Debrecennél volt ütközet. 

Fegyelmezettek voltak az oroszok

Csabára is bevonultak az oroszok 1849-ben. Oláh György 1892-ben azt írta erről, hogy az osztrákok önzők és ravaszak, míg az oroszok becsületesek. Ezt megerősítette egy másik forrás, Balás Ádám is 1920-ból, hogy az oroszok a legnagyobb fegyelemben viselkedtek, a legnagyobb rendben történt az átvonulás. Egyébként Csabán is adtak át osztrák hadifoglyokat az oroszoknak, tehát nem csak Gyulán és Sarkadon zajlottak fontos események az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején.

Az legenda, hogy a Tiszáig követeltek területet

A román csapatok az első világháború után, 1919. április 26-án szállták meg Békéscsabát, és erről előtte egy kiáltványon tájékoztatták a helyieket. Akkoriban Nagyvárad és Arad között Békéscsabán át vezetett csak a vasútvonal, ezért, a közlekedés miatt volt fontos a románoknak a város. A trianoni békediktátumba is belekerült, hogy amíg nem készül el a sín teljesen Nagyvárad és Arad között és nem lesz közvetlen összeköttetés – de legfeljebb tíz évig –, addig igénybe vehetik a románok is a békéscsabai vasútállomást. Azt legendának mondta az előadó, hogy a Tiszáig követeltek területet a románok, de az igaz, hogy Békéscsabát is kérték. 

A bevonulást követően a Kossuth téren román katonazenekar játszott, a román újságok pedig azt hirdették, hogy micsoda csata folyt a városért, ami nem volt helytálló. 1919. május 23-án a román király is ellátogatott Békéscsabára – vasúton érkezett –, díszfelvonulást szerveztek számára a románok. Érdekesség: néhány szlovák nagygazda kezdeményezte, hogy Békéscsaba is csatlakozzon Romániához – ígértek nekik mindent, többek között jogokat, így azt gondolták, hogy egy többnemzetiségű országban jobb soruk lesz, mint Magyarországon. Furcsaság, hogy román parlamenti választásokat ugyancsak tartottak a városban – senki sem vett részt rajta. A román megszállás idején alaposan és szembe tűnően cenzúrázták a helyi újságot.

A románok elloptak 34 ezer tojást

Az igazi felszabadulás 1920. március 29-én jött el. Az antant nyomására távoztak a románok, és ekkor vonult be a magyar hadsereg. A folyamatot felügyelte az antant, misszió is érkezett ennek érdekében a városba. Később kiszámolták, hogy milyen károkat szenvedett a román megszállás idején a település: többek között listázták, hogy a románok elloptak 34 ezer tojást – párat kifizettek azért –, illetve a gimnázium is rendkívüli károkat szenvedett. Azokat pedig, akik csatlakozni kívántak Romániához, elővették és felelősségre vonták.

A második világháború végén, 1944. október 6-án vonultak be a szovjetek Békéscsabára, kihalt utcák fogadták őket a visszaemlékezések szerint. Ugyan lövöldözések voltak, nagy harcok nem, esély sem volt megállítani a szovjeteket, és mindez megszállás volt, nem felszabadulás. Ezzel szemben volt felszabadulási emlékmű Békéscsabán: a Petőfi-ligetben, ahol most az Angyalos kút van. A rendőrséggel szemközti toronyháznál van egy tábla, miszerint a felszabadulás 25., a Kakas társasházánál pedig egy másik tábla, hogy az a 30. évfordulóján épült.

Bocsánatot kért a mesterséges intelligencia

Megkérdezte Ugrai Gábor a mesterséges intelligenciát is, hogy mi az a megszállás, és hogy mit jelent a felszabadítás. Mint mondta, a gép megfelelő válaszokat adott, arra a felvetésre viszont, hogy mikor szállták meg idegen hadseregek Békéscsabát, helytelent. Viszont a mesterséges intelligencia tanul, és amikor az egyesület elnöke visszaírt neki, hogy ez háromszor is előfordult, illetve, hogy mikor, a gép bocsánatot kért, majd a következő alkalommal tudta is a megfelelő válaszokat.