Merítsünk erőt a hősök tetteiből: így emlékeztek az orosháziak

A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelgünk, azok előtt a magyar katonák előtt, akik az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, akár életük árán is megvédték országunkat – e gondolatokkal kezdte beszédét Antal László önkormányzati képviselő.

– Az első világháború életeket, határokat, hatalmi struktúrákat változtatott meg. Az áldozatok többsége távoli harctereken halt meg. Temetésükről legtöbbször a katonatársak gondoskodtak. A holtak hazaszállítására nem sok esély mutatkozott. A személyes gyászon, családi gyászon túl a kollektív emlékezet is gondoskodni kívánt a halottak emlékéről. A hősök emlékének megörökítését az I. világháború idején, 1917-ben, a VIII. törvénycikkelyben tették törvényileg kötelezővé. A húszas években kezdődött el a hősi emlékművek építése.

2001-ben újra elővették a magyar hősök emlékének ügyét. Az Országgyűlés kötelességének érezte, hogy tisztelettel adózzék azok emléke előtt, akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.

– A mögöttünk hagyott évszázadokat a szabadságért vívott küzdelem szövi át. A törökök, a habsburgok, a németek és a szovjetek ellen vívott küzdelmekben szükség volt a hősökre, akik rengeteg csatát vesztettek el, a túlerő leverte szabadságharcainkat. Az eszmét azonban, amiért a hősök harcoltak, sosem sikerült elfojtani, s végül mindig elnyertük szabadságunkat. A hősöknek köszönhetjük, hogy ma szabad országban élhetünk és rájuk is szabadon emlékezhetünk. Merítsünk erőt a magyar hősök tetteiből, akik példamutatásukkal utat mutattak a mai társadalomnak is – zárta emlékező gondolatait Antal László.