Sikeres a kórusaival az orosházi igazgató, bearanyozódott az idei évük

Pörneki Attila matematika, éneke-zene szakos középiskolai tanár, ami már önmagában is ritkaság napjainkban. Kíváncsiak voltunk, pályaválasztását milyen előzmények befolyásolták.

– Anyai nagyapám szépen énekelt, édesapám mentőápoló és gépjárműoktató volt, tanult klarinétozni. Én a Vörösmarty zenei általános iskolába kerültem, a hangszerválasztón a hegedű nagyon megtetszett, tanultam hat évig. Önszorgalommal zongorázni kezdtem, majd foglalkoztam a templomi orgonával is, miközben jártam magánének-szakra, de voltam a fúvószenekarban nagydobos, cintányéros. Hegedültem az akkoriban működött iskolai kamarazenekarban.

– Ekkor már érezte, hogy meghatározza a pályaválasztását a zenei érdeklődése? És hogy kapcsolódott ehhez a matematika?
– A Táncsics gimnáziumban, az utolsó években már karnagy voltam. A helyi adventista vegyeskarral is foglalkoztam. A középiskolában komolyabban érdeklődtem a matematika iránt. Szegedre jelentkeztem, de el kellett döntenem, matematika tanárnak tanuljak az egyetemen, vagy a főiskolán matematika, ének-zene szakos tanárnak. Az előbbit választottam, mert a zenét hobbinak szántam.

– Ám a hobbiból is lett diplomája.
– Az Orosházi Advent Kórussal tartottunk jótékonysági koncerteket. Nővéremet, Pörneki Anikó énekművészt kísértem zongorán, orgonán. Úgy véltem, érdemes diplomával igazolni, hogy a hobbinál több ez. Ötödéves egyetemistaként már matematikát tanítottam az orosházi református iskolában, s közben felvételiztem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene szakára, majd elvégeztem az egyetemi szakot is. Közben foglalkoztam az iskolai és a megalakult pedagógus női énekkarral is.

– Volt két diplomája, 2010-ben felkérték, hogy az orosházi Kossuth iskolában tanítson matematikát. Újabb döntést kellett hoznia...
– Végül a Kossuth iskolát választottam. A főállásom itt volt, de mellette a Táncsics gimnáziumban óraadóként tanítottam ének-zenét, újraszerveztem ott is a kórust, elnyertük az Év kórusa címet. De matematikát is tanítottam később az intézményben. Közben megszereztem a közoktatási vezető szakvizsgát.

– Orosházán a Kodály Zoltán gyermekkórus vezetésére mikor kérték fel?
– 2016-ban lettem e zenei közösség karnagya. A 2019/2020-as tanévben pedig felkértek, hogy a mezgé igazgatójaként lássam el a vezetői feladatokat.

– Kivételes szakpár diplomáival rendelkezik. Hivatásában fantasztikus lehetőségeket kínáltak önnek. Karnagya két kórusnak, az egyháznak zenei táborát szervezi, a Hetednapi Adventista Egyház zenei vezetője. A tanításra jut ideje?
– Igen, tanítok matematikát, hiszen az igazgatónak is van meghatározott óraszáma.

– A 25 éves karnagyi munkájáért Petőfi emlékérmet kapott idén.
– Igen, az emlékéremmel azokat az embereket díjazzák, akik a kultúra területén végeznek kiemelkedő tevékenységet, akik a PMK kultúraközvetítő, értékteremtő munkáját segítik, a város közművelődésében kimagasló szerepet játszanak. A gyermekkórussal mi magunkból évek óta igyekszünk kihozni a legjobbat. A művészetben nem a verseny a cél, de kellenek megmérettetések, hogy lássuk, hol tartunk. Az eltelt évek alatt most jutottunk oda, hogy Magyarországon, a mi kategóriánkban a legjobbak között vagyunk. Nagyon jó a csapat és hálás vagyok azoknak a kollégáknak, akik a mindennapokban, a háttérben sokat dolgoznak azért, hogy a kórus minden tagja ilyen teljesítményekre legyen képes.

– Változás jellemzi a kórust, hiszen a nagyok kirepülnek, érkeznek a kisebb gyerekek. Változás van a közoktatásban. Karnagyként, igazgatóként mi a legfontosabb feladata?
– A kórusban a fejlődést a megmérettetések motiválják. Az oktatásban, a szakképzésben a szakmák menedzselése, a duális partnereinkkel való együttműködés, a  piacképes, korszerű elméleti és gyakorlati tudás átadása a cél. Ebben sokat erősödtünk.